Kapcsolt vállalkozások speciális adózási feladatai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vajon milyen feladatokat és felelősségi köröket tárhat fel egy kapcsoltsági átvilágítás? Milyen idő-, költség- és egyéb erőforrás-ráfordítással jár a teendők, kockázatok és jogkövetkezmények (pl. bírságok) és azok hatásainak felmérése? Kövessék most induló esettanulmány sorozatunkat, mely egy képzeletbeli cégcsoportól szól, és még az is lehet, hogy időközben egy képzelt adóellenőrzés is elindul a csoport egyik tagjánál!

A kapcsolt vállalkozásokat érintő feladatokat tehát egy esettanulmány sorozaton keresztül mutatjuk be. Az esettanulmány egy képzeletbeli cégcsoportról szól. Onnan indulunk, hogy a cégcsoporton belül felvetődik a kérdés, hogy lehetséges, hogy kapcsolt vállalkozási viszonyok állnak fenn az egyes tagvállalatok között és ez alapján merülhetnek fel speciális adózási feladatok és teendők.

A kiindulópont

A cégcsoportról első körben annyi információ állt rendelkezésre, hogy az egyes vállalatok tulajdonosi körében összefonódások vannak, nagy valószínűséggel kapcsolt vállalkozásokról van szó. Hogyan kezdték el az egyes kapcsolatok feltérképezését? Először is számbavételre került, hány kapcsoltsági fogalomról lehet szó.

Kapcsoltsági definíciók

A kapcsolt vállalkozások definíciója több jogszabályban is megtalálható. Tisztázni szükséges, hogy a különféle jogszabályokban foglalt fogalmak közül melyet / melyeket szükséges alkalmazni, illetve vizsgálat alá vetni és miért:

–  Art. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony – hivatkozik a Tao. tv-re
–  Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony alapeset (többségi befolyás, telephely, ügyvezetés egyezősége)
–  Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony (előző fogalom – (kivéve) ügyvezetés egyezősége + (bővítve) 25%-os részesedés) – ellenőrzött külföldi társaság, adózási szempontból különálló adózó, új alultőkésítési szabály tekintetében
–  Számviteli tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony
–  Számviteli tv. szerinti kapcsolt fél fogalma (ez utóbbi hivatkozik a 1126/2008/EK bizottsági rendeletre)
–  kkv. tv. szerinti kapcsolódó vállalkozási viszony, partnervállalkozási viszony
–  egy és ugyanazon vállalkozás fogalma (1407/2013/EU és 1408/2013/EU bizottsági rendeletek

A fenti hatályos definíciókat és azok főbb összefüggéseit néhány adókötelezettséggel, adónemmel a következő táblázat foglalja össze (az esettanulmány sorozat következő részeiben további adókötelezettségek is bemutatásra kerülnek, tehát az alábbi táblázat nem teljes, csak a legfontosabb adókötelezettségekből mutat be néhányat).

Fontos tudni, hogy a definíciók az elévülési időt tekintve változhattak és több tekintetben változtak is. Tehát figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben nem aktuális időpontra készül el a vizsgálódás, akkor az adott év, időszak, nap tekintetében hatályos jogszabályok alapján szükséges eljárni. Pl. 2015-től jelentős változás az ügyvezetés egyezőségének megjelenése a Tao. tv. szerinti kapcsoltsági fogalomban.

Esettanulmány sorozatunkat folytatjuk.

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.