Komolyabb kihívást jelenthet a transzferár nyilvántartás elkészítése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétszintű dokumentációt kell készíteni a transzferár nyilvántartás összeállításához az idei évtől a jogszabályi változás miatt, ami miatt a vállalkozásoknak a korábbinál lényegesen nagyobb erőforrásra lehet szükségük ehhez a feladathoz.

A 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan már az új, 32/2017. (X.18.) NGM rendelet előírásai szerint kell összeállítani a transzferár nyilvántartást.

Az új szabályrendszer egyik legnagyobb újdonsága, hogy kötelezően kétszintű dokumentációt szükséges készíteni (fődokumentum és helyi dokumentum), szemben a korábbi, önálló nyilvántartás készítésének lehetőségével. Ha tehát egy társaság korábban önálló helyi nyilvántartás(oka)t készített, azok az új szabályozásnak várhatóan már nem fognak megfelelni. Továbbá, a korábbi önálló és közös nyilvántartásra vonatkozó követelmények is jelentősen kibővültek az új NGM rendeletben, így a többlet információkat is megfelelően be kell építeni a helyi dokumentumba a mulasztási bírság elkerülése érdekében.

„A legnagyobb kockázatot várhatóan nem elsősorban a mulasztási bírság kiszabása és annak mértéke fogja jelenteni a társaságok számára, sokkal inkább a nyilvántartás tartalmi vizsgálatából adódó esetleges megállapítások, kiigazítások. Tapasztalataink, illetve az adóhatóság által nyilvánosan közzétett tájékoztatók alapján ugyanis egyértelműen kirajzolódik, hogy az adóhatóság elvárásai jóval összetettebbek a nyilvántartásban bemutatandó egyes információkat, különösen a funkcionális és kockázati elemzést illetően” – mutatott rá Prágay-Szabó Balázs, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatát és az egységes szakmai álláspontjának kialakítását segíti a NAV Központi Irányítása alatt létrejött, ún. Transzferár-ellenőrzési Módszertani Osztály is, amely folyamatosan konzultál és bocsát ki különféle iránymutatásokat az adóhatóság szervezetén belül, országosan.

Az adóhatóság által negyedéves rendszerességgel megrendezett legutóbbi szakmai egyeztetésen is kiemelték, hogy a tervek szerint 2019-ben több mint háromszor annyi transzferár célú ellenőrzés lefolytatása várható, mint a 2018. évben. Mindez, illetve a 2019. évi nyilvánosan elérhető ellenőrzési irányelv alapján a transzferárazás továbbra is az adóhatóság kiemelten fontos vizsgálati területei közé tartozik.


Kapcsolódó cikkek

2023. június 1.

Áfa a digitális korban – az Európai Bizottság új adócsomagja

Új javaslatcsomagot tett közzé 2022 decemberében az Európai Bizottság az általános forgalmi adóztatást illetően, amely nem csak az uniós tagállamok fő bevételi forrása, de egyben az EU költségvetésének legfontosabb finanszírozási forrását is jelenti. A hatásvizsgálatokon pozitív véleményt kapott javaslatok az áfarendszerben több olyan módosítást tartalmaznak, amelyeket nemcsak ismerni kell, de amelyek komoly szakmai-gyakorlati felkészülést, és informatikai fejlesztéseket is igényelnek mind adózói, mind adóhatósági oldalon. Az Áfa-kalauz cikkének célja a módosítási javaslatok indokainak és célkitűzéseinek bemutatása, valamint a tervezet lényegi rendelkezéseinek összefoglalása.

2023. május 31.

Végelszámolással megszűnő cég tulajdonát képező ingatlan értékesítése

Egy belföldi áfaalany társaság végelszámolással kíván megszűnni. A tulajdonát képezi egy olyan ingatlan, amelyet 1997-ben áfával terhelten szerzett be, a beszerzést terhelő áfát levonásba helyezte. Az ingatlant a beszerzés időpontjában még raktárként tartották nyilván, azonban 2013-ban lakásként jegyezték be és jelenleg is lakásként tartják nyilván. A társaság az ingatlant a beszerzése óta megszakítás nélkül gazdasági tevékenysége érdekében hasznosította, viszont az ingatlan értékesítésére vonatkozóan nem választott adókötelezettséget. A társaságnak milyen módon merülhet fel áfakötelezettsége abban az esetben, ha az ingatlant a végelszámolást megelőzően az egyik tulajdonosa és egyben ügyvezetője részére értékesíti, vagy ha az ingatlan tulajdonjogát a végelszámolási eljárás végén a társaság magánszemély tulajdonosai szerzik meg?