Új idők a transzferárazás területén

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. március 13.
Címkék: ,
Rovat:
A 2017. év végén jelentős átalakulás történt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezetén belül a transzferár területen, amelynek révén mára jóval gördülékenyebbé vált a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmek elbírálása, illetve egységesebbé és átláthatóbbá vált a transzferárakat érintő ellenőrzések során alkalmazott szakmai álláspont is.

A Transzferár Ellenőrzési és Módszertani Osztályt (TEMO) 2017. novemberi létrejöttével a transzferárazással összefüggő feladatok immár nem csak a szokásos piaci ár megállapítási (APA) osztály erőforrásait kötik le az adóhatóság Központi Irányításán belül, a plusz kapacitások megjelenésével mind a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kérelmek (APA kérelmek) elbírálása, mind pedig a transzferár ellenőrzések támogatása hatékonyabbá válhatott.

A legfrissebb tapasztalatok szerint a transzferárakkal kapcsolatos feladatok megosztása érezhetően meggyorsította az APA osztály munkáját. A 2017 végén, illetve a 2018-ban kezdeményezett egyoldalú (unilaterális) eljárások, amelyek során nem kerül sor másik érintett ország adóhatóságának bevonására, jellemzően lezárásra kerültek a 180 napos, jogszabályban előírt határidőn belül, annak további meghosszabbítása nélkül. Ezek túlnyomó többsége határozathozatallal zárult, amelynek keretében az APA osztály megállapította az adott ügyletben alkalmazandó szokásos piaci árat/ár-tartományt, vagy transzferár módszert az adózó vonatkozó kérésének függvényében.

„Aki először vesz részt egy APA-eljárásban, azt az elején meglepheti a részletekbe menő egyeztetés az adóhatóság képviselőivel, hiszen még akkor is, ha nagyon megalapozott kérelemről van szó, rengeteg kérdés érkezik az eljárás során, amelyek nem is feltétlenül csak a szűken vett ügyletre, illetve annak árazására vonatkoznak. Az, hogy egy szakértői csapat dolgozik az adóhatóság keretein belül, akikkel könnyen lehet tisztázni a kérdéseket, komoly segítséget jelent az adózóknak. A tapasztalatok szerint az esetek túlnyomó többségében pozitív határozat születik, az APA osztály az adózó által kért transzferárazási módszert, illetve az így meghatározott szokásos piaci árat/ártartományt erősíti meg” – emelte ki Helybély Judit, a Deloitte Magyarország transzferár csoportjának vezetője.

ÁFA-KALAUZ előfizetés

Havonta megjelenő, 16 oldalas szaklapunk jól hasznosítható gyakorlati ismereteket és elengedhetetlen információkat nyújt a felmerülő áfaproblémák gyors megoldásához és a szakmai kérdések megválaszolásához. Összefüggéseiben, példákkal illusztrálva ismerteti a hatályos áfarendelkezéseket és azok változásait. Tanácsokat ad az áfa elszámolására, útmutatót a számlázási problémákhoz, valamint felkészít az esetleges áfaellenőrzésekre.

További információ és előfizetés >>

A valamivel több, mint egy éve létrehozott TEMO feladatai közé tartozik a NAV ellenőrzési területeinek szakmai támogatása transzferár kérdésekben, amelynek részeként az illetékes adóhatóság megkeresésére szakmai iránymutatásokat és módszertanokat dolgoz ki, illetve állásfoglalásokat fogalmaz meg az egyes ügyletekhez kapcsolódóan. Emellett az adózók tájékoztatása is fontos feladatuk, ehhez kapcsolódóan több ismertető anyagot is közzétettek már az adóhatóság internetes oldalán – többek között az új transzferár dokumentációs rendelet követelményeihez kapcsolódó gyakorlati értelmezést is –, illetve az adózók oldaláról transzferár témában érkező állásfoglalás iránti kérelmek megválaszolása is az ő feladatuk.

Az elmúlt években jelentősen eltolódott a hangsúly a transzferárakkal kapcsolatos ellenőrzések területén is. Míg korábban a mulasztási bírság kivetésén volt a fókusz, addigra mára főként tartalmi kérdésekkel foglalkoznak az adóhatóság szakemberei az ellenőrzések során.

Tapasztalatok szerint jellemző hiányosság például, hogy az adózók nem jelölik meg pontosan a transzferár elemzéshez felhasznált adatbázist vagy annak verziószámát, így nem teljesül a transzferár dokumentációs rendeletben előírt visszakövethetőségi kritérium. Gyakoriak a megállapítások továbbá az összehasonlító vállalkozások kiválasztásához, illetve azok és a vizsgált adózó funkcionális és kockázati profiljának karakterizációjához kapcsolódóan, sok esetben a társaságok a saját funkcionális profiljukat sem pontosan mutatják be a transzferár dokumentációkban.

Az ellenőrzések során az illetékes adóhatóság gyakran vonja be a TEMO-t a kérdéses ügyletek megvitatásába, ami tovább erősítheti az egységes szakmai álláspontok megjelenését az ellenőrzésekben országszerte.

„Míg az illetékes adóhatóság legtöbbször már az ellenőrzési szakaszban konzultál a transzferár szakértő csapatával, addig az adózók esetében gyakran előfordul, hogy csak az ellenőrzés során megszületett jegyzőkönyvhöz kapcsolódó észrevétel megfogalmazásához, illetve a fellebbezés során vonnak be tanácsadót, ezzel akár értékes lehetőségeket szalasztva el álláspontjuk védelmében. Különösen fontos lenne azonban, hogy időben, még az eljárás során, vagy leginkább még az előtt konzultáljanak a vállalkozások a tanácsadókkal, ekkor van ugyanis a legnagyobb esély arra, hogy problémamentes legyen a transzferárak ellenőrzése” – hangsúlyozta Helybély Judit.


Kapcsolódó cikkek:


Világszerte mérsékelnék a társasági nyereségadót az államok
2019. március 25.

Közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben globálisan – derül ki a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzéséből. Átlagosan Európában a legalacsonyabb ez az adónem, Magyarország pedig 9 százalékos értékével az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása
2019. március 25.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása

Egyre többen kacérkodhatnak a gondolattal, hogy beszereznek egy oldtimer autót, vagy a saját autójuk éri el azt a kort, amivel kiérdemelheti ezt a minősítést. Cikkünkben azt mutatjuk be, milyen költségvonzattal, illetve költségelszámolási lehetőséggel kell számolnunk, ha beszerzünk egy muzeális autót. Egyáltalán megéri-e cégre megvenni, vagy jobban járunk, ha magánszemélyként tesszük ezt.

Mit hozott az áfacsökkentés a vendéglátásban?
2019. március 25.

A kétlépcsős áfacsökkentés egyik célja a béremelkedések beindítása volt a vendéglátásban. Bár statisztikai adatok szerint az ágazatban két év alatt közel 20 százalékkal nőttek a fizetések, az adócsökkentés hatásainak megítélése mégsem egyértelmű.

A szocializmus építése (1948-56) – 1. rész
2019. március 22.

Az ország erőltetett újjáépítése valósult meg az úgynevezett Rákosi-korszakban. A kuláküldözés, a magántulajdonon alapuló gazdaság ellenséggé tétele napi gyakorlat volt ebben az időszakban. A politikai vezetés az eszközökben nem nagyon válogatott, a cél elérése érdekében az adózást és az adóztató apparátust is eszközként használták fel.