Lassan tízszázalékos a munkanélküliség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május és július között 3 millió 811 ezer embernek volt munkahelye hazánkban. A vizsgált 15-74 éves korosztályban a munkanélküliek száma meghaladta a 407 ezret, tehát a munkanélküliségi ráta elérte a 9,7 százalékot – áll a KSH legfrissebb adataiban.

A 15-64 éves korú népesség 62 százaléka, a 15-61 éveseknek pedig közel kétharmada jelent meg a munkaerőpiacon 2009 májusa és júliusa között. Ez utóbbi korosztályból 3 millió 779 ezren dolgoznak, 83 ezerrel kevesebben, mint tavaly ilyenkor.

Az állástalanok 92 ezer fővel lettek többen egy év alatt, most 407 ezren jelezték, hogy a vizsgált negyedévben nem sikerült munkahelyet találni. A munkanélküliségi ráta 9,7 százalék, 2,2 százalékponttal magasabb, mint 2008 azonos időszakában.

Több férfi veszítette el a munkáját, mint nő: míg az előbbiek száma 2,8, utóbbiaké 1,5 százalékkal emelkedett. A munkanélküliek közel ötöde nem idősebb 24 évesnél, a fiatalok negyede nem tud elhelyezkedni, az ő munkanélküliségi rátájuk 25,5 százalékos (6,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt).

A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak közül jóval többen dolgoznak: a ráta 8,8 százalékos, 2 százalékponttal magasabb, mint 2008-ban. A munkanélküliek csaknem fele (42,6 százaléka) több mint egy éve keres állást, átlagosan 16,7 hónap alatt sikerül elhelyezkedni.

Az adatok nem fedik egymást

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján közel 150 ezer fővel kevesebb munkanélküli van Magyarországon, mint amennyit az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) regisztrál. Ez utóbbi szerint a nyilvántartott álláskeresők a júliusi zárónapon 557,9 ezren voltak.

Ennek az az oka, hogy a két szervezet másképp végzi az adatfelvételt. A KSH nem azt vizsgálja, hogy van-e állása a megkérdezettnek, hanem arra kérdez rá, hogy végzett-e valamilyen legális munkát az adott időszakban. Ha a válaszadó például azt feleli, hogy egy-két napig igen, akkor már a dolgozók közé sorolják. Az ÁFSZ viszont a regisztrált álláskeresőket számolja össze.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.