Kata 2013: kalkulátorral és válaszokkal segít az NGM

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nemzetgazdasági tárca kalkulátorral és az alkalmazáshoz kapcsolódó válaszokkal segíti azokat a vállalkozókat, akik hezitálnak: vajon érdemes-e az új adónemet, a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választaniuk. A tájékoztatóból többek között az is kiderül, hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a többes jogviszonyban kata szerint adózó vállalkozónak.

A tájékoztató kimelei, hogy az adóalanyiság választását a vállalkozás bármikor bejelentheti az adóhatósághoz. A bejelentést a NAV által e célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni.

Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A tevékenységet év közben kezdő vállalkozás az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg választhatja az adóalanyiságot. Egy kizáró ok van, ha az adóhatóság a vállalkozás adószámát a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte. A NAV a kisadózó vállalkozás adóalanyként történő nyilvántartásba vételéről értesíti a kisadózó vállalkozást, és egyúttal tájékoztató levélben ismerteti az adókötelezettséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Az utóbbi hetekben rengeteg kérdés érekezett a nemzetgazdasági tárcához és a NAV-hoz is az adónem választásával és alkalmazásával kapcsolatban is. A tárca által adott válaszok a tájékoztatóból letölthetők, ezek közül emelünk ki néhány olyan fontos témát, amelyeket olvasóink is gyakran felvetettek.

Lehet-e valaki több vállalkozásban kisadózó vállalkozó?
Igen, azzal a – nem adózási jogszabályokból eredő – megkötéssel, hogy beltag, egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja csak egy vállalkozásban lehet a magánszemély.

Ha valaki több vállalkozásban is kisadózó (egy bt-ben beltagként, egy másikban kültagként), és nem nyugdíjas, illetve nincs heti 36 órás munkaviszonya, akkor mekkora közterhet kell fizetnie az egyes kisadózó vállalkozásoknak?

A két vállalkozásban is kisadózóként közreműködő magánszemély után mindkét kisadózó vállalkozás havonta 50 ezer forint adót köteles fizetni.

Ha a magánszemély – aki nem nyugdíjas, illetve nincs heti 36 órás munkaviszonya – két vállalkozásban is személyesen közreműködik, egy KATA adóalany bt-ben és egy általános adózási szabályok szerint működő vállalkozásban, akkor az egyes vállalkozásokban milyen közterhet kell fizetni?

Tekintettel arra, hogy a magánszemély nem nyugdíjas, illetve nincs heti 36 órás munkaviszonya, így a KATA adóalany vállalkozásban havi 50 ezer forint tételes adót kell a magánszemély után fizetni. Az általános szabályok szerint adózó vállalkozásban pedig a magánszemély, mint társas vállalkozó után legalább a minimálbér vagy az elvárt bérminimumból kiindulva meg kell fizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót.

A KATA adóalany egyéni vállalkozó 3 hónapig súlyos beteg, ezért nem fizet tételes adót erre a három hónapra. Mekkora bevételt szerezhet úgy, hogy ne kelljen 40 százalékos különadót fizetnie?

A 40 százalékos különadót főszabály szerint a 6 millió forint feletti bevétel után kell megfizetni. Ha azonban a kisadózó vállalkozás nem fizet az év minden hónapjára tételes adót, akkor minden kieső hónap után a 6 milliós küszöb 500 ezer forinttal csökken. Így az egyéni vállalkozó esetében – akinél háromszor 500 ezer forinttal csökken a bevételi korlát – a 4,5 millió forint feletti bevétel után kell a 40 százalékos különadót megfizetni.

ADÓNAP 2013

Ha kérdései vannak, további részleteket szeretne tudni akár az új adók alkalmazásáról, akár a munkahelyvédelmi terv adókedvezményeiről vagy a pénzforgalmi áfáról, netán a számlázási szabályok változásairól vagy a decemberben elfogadott pontosításokról – jöjjön el 2013. január 9-én Adónapunkra! A konferencia témái és előadóink: Adózás rendje – Dr. Varga Árpád elnökhelyettes, NAV Társadalombiztosítás, járulékok – Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV Általános forgalmi adó – Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV Személyi jövedelemadó – Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egy. docens Társasági adó – Szentirmainé Holi Gabriella könyvvizsgáló, adószakértő Az előadásokon való részvétel a könyvvizsgálói kamara tagjainak 4 kreditpontot ér. Időpont és helyszín: 2013. január 9. Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információ és jelentkezés itt

Ha az eva alany egyéni vállalkozó nem lépett be decemberben a KATA hatálya alá, márciusban megteheti-e?

Igen, ha a vállalkozás márciusban bejelenti, hogy a KATA szerint kívánja teljesíteni a közterheket, április 1-jétől KATA adóalannyá válik. Az egyéni vállalkozó eva alanyisága 2013. március 31-ével szűnik meg.

Ha egy eva alany egyéni vállalkozó eldönti, hogy 2013. január 1-jétől a KATA szerint adózik, de 2013 márciusában eldönti, hogy kilép a KATA-ból, visszaléphet év közben az evába?

Nem, az evából való kilépés esetén négy adóévig nem választható ismételten az eva.

Egy bt. beltagja főállású társas vállalkozó. Ha a vállalkozás a KATA-t választja, a személyes közreműködésre nem kötelezett kültag után milyen közterheket kell fizetni abban az esetben, ha a kültag nem végez tevékenységet a vállalkozásban?

A kültagra tekintettel ebben az esetben semmilyen adót nem kell fizetni. Ha azonban a kültag tevékenyen kívánna részt venni a vállalkozás tevékenységében, akkor őt vagy kisadózóként kötelező bejelenteni, vagy munkaviszonyban kell foglalkoztatni.

Egyéni vállalkozó a KATA-t választja. Magánszemélyként lehet-e bérbeadó, vagy kizárta magát a KATA-ból?

Amennyiben az egyéni vállalkozó bejelentett tevékenységei között szerepel a bérbeadási tevékenység, abban az esetben ezt a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként, KATA adóalanyként szerzi meg. Ez a KATA adóalanyiság megszűnését eredményezi. Ha azonban az egyéni vállalkozó tevékenységei között nem szerepel a bérbeadói tevékenység, akkor ezt a tevékenységet a vállalkozó magánszemélyként, a személyi jövedelemadóra vonatkozó
szabályok szerint végezheti, és ez nem eredményezi az egyéni vállalkozó KATA adóalanyiságának megszűnését.

A bt-ben a beltagot minden esetben kötelező kisadózóként bejelenteni, vagy elég, ha a kültag lesz kisadózó?

A bt. beltagja a vállalkozás vezető tisztségviselője. A vezető tisztségviselői tevékenység olyan, amelyet csak kisadózóként vagy munkaviszonyban lehet végezni. Azaz a vállalkozás és a beltag megtehetik, hogy a vezető tisztségviselői feladatok ellátására munkaviszonyt létesítenek, mely esetben a beltagot kisadózóként nem kell bejelenteni (feltéve, hogy más tevékenységet a vállalkozás részére nem végez). A munkaviszonyból származó jövedelem után a közterheket az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

Kiegészítő tevékenységet végző kisadózó után kell-e fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot (6660 Ft-t) 2013-tól?

Nem, a kisadózó vállalkozások tételes adója mentesít a járulékok, köztük az egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség alól is.

Az osztalék utáni adót kiváltó adót minden KATA hatálya alá bejelentkező vállalkozásnak meg kell fizetnie?

Nem, csak azon vállalkozásoknak, amelyek korábban a számviteli törvény hatálya alatt álltak. Így az egyéni vállalkozóknak és a bevételi nyilvántartást vezető evás cégeknek nem kell számolniuk ezzel a közteherrel akkor, ha a KATA-t választják. A kettős könyvvitelt vezető evás cégeknek azonban számolniuk kell ezzel a teherrel, mégpedig elsősorban az evás létüket megelőzően felhalmozott, ki nem fizetett eredménytartalék vonatkozásában.

Az osztalékot a 16 százalékos személyi jövedelemadón túl 14 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az eho-t az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja után szintén meg kell fizetni?

Nem, a KATA-ba való átlépéskor – jellemzően az eredménytartalék, a még ki nem fizetett osztalék után – csak a 16 százalékos osztalék utáni adót kiváltó adót kell megfizetni (három év alatt. három egyenlő részben), 14 százalékos eho-t nem.

A kisadózó vállalkozás bevétele január hónapban már 1 millió forint. Kell-e 40 százalékos különadót fizetnie, tekintettel arra, hogy a 6 millió forintos korlát hónapokra lebontott összege csak 500 ezer forint?

Nem. A 40 százalékos különadót az egész évre, vagy az adóalanyiság megszűnésekor kell megállapítani. Azaz függetlenül attól, hogy egyes hónapokban 500 ezer forintot meghaladó bevétele van a KATA adóalany vállalkozásnak, nem kell különadót fizetnie, ha az éves bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot (feltételezve, hogy 12 hónapra fizet a vállalkozás tételes adót).

További kérdések és válaszok itt

Az NGM kalkulátorával itt számolhatunk, a kisvállalati adó (KIVA) választásához pedig itt nyújt kalkulátor-segítséget a szaktárca. Az Adó Online kalkulátorait itt találja.

---