Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2016. február 25-ig kell benyújtaniuk az adóhatóságnak a 2015. évi adatszolgáltatásukat. A köznyelvben éves bevallásnak hívjuk, de a beküldendő 15KATA nyomtatvány tulajdonképpen egy nyilatkozat a 2015. évi összes bevételről és a 40%-os adóról (6 M fölött), valamint egy adatszolgáltatás.
A tételes adót fizető kisadózó vállalkozásnak adatot kell szolgáltatnia bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegéről, ha az az évi 1.000.000 forintot meghaladta. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, melyről a kisadózó vállalkozás nem számlát állított ki.
A más személytől származó bevétel alatt a külföldi személytől (ide nem értve a külföldi magánszemélyt) származó bevételt is figyelembe kell venni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor. Ebben az esetben az adószámot nem kell kitölteni a nyomtatványon.
Ha a kisadózó vállalkozás évi egymillió forint alatt állított ki számlát ugyanazon partnerének, akkor azt a vevőt nem kell bejelenteni.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
Az éves bevételre vonatkozó nyilatkozat mellett az év közben fizetett tételes adót nem kell bevallani.
Annak a kisadózó vállalkozásnak, amely a naptári év minden hónapjára köteles volt a tételes adót megfizetni és az éves bevétele a 6 millió forintot meghaladta, a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalék adót kell fizetnie.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás nem volt köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, a 40 % adó megfizetésére akkor kötelezett, ha a bevétele a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és az 500 ezer forint szorzatát meghaladja. Az adó alapja ilyenkor az előzőek szerint számított értéket meghaladó rész.
A 40 százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít a tételes adó megfizetése alól.
A kisadózónak a 15KATA nyomtatvány nyilatkozat részét nullás adattartalommal is be kell nyújtania, vagyis ha 2015-ben nem volt bevétele. (Természetesen ez a 2015-ben szüneteltető egyéni vállalkozókra nem vonatkozik.)
Főszabály szerint a KATÁSNAK nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtani. A tételes adó hatálya alatt csak akkor keletkezik jövedelemadó kötelezettsége, ha
táppénzben részesül,
gyermekgondozási díjat kap,
valahol munkaviszonyban van,
illetve más szja-köteles jövedelme is keletkezett.
Az pedig köztudomású, hogy a KATÁS jövedelem alapján a tételes adóból nem lehet igénybe venni a családi adókedvezményt, sem a személyi kedvezményt, sem pedig az első házasok kedvezményét. Ennek az az oka, hogy ezek a kedvezmények az összevont személyi jövedelem adóalapjához kapcsolódnak, a KATA pedig egy másik adónem.
Amennyiben alkalmazottat foglalkoztat munkaviszonyban a KATÁS vállalkozás, akkor minden hónap 12-éig be kell küldenie a 08-as bevallást. Ezen kívül a dolgozók éves jövedelméről és járulékairól igazolást kell adnia a dolgozó részére.
A KATÁS vállalkozásnak is jelezni kellett a február 12-ig beküldött 1608-as bevalláson a munkáltatói adó-megállapítást kérő dolgozókat, ha a kérésnek a vállalkozás eleget tesz. Tudni kell azonban azt, hogy a vállalkozás nem köteles vállalni a dolgozó éves bevallásának elkészítését. A dolgozónak erről a kéréséről nyilatkoznia kell.
Egyébként is csak akkor kerülhet sor a munkáltatói adó-megállapításra, ha a dolgozó jövedelme és kedvezményei megfelelnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 14.§-ában foglaltaknak. Például ha kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett a dolgozó olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be.
Sajnos előfordulnak olyan esetek, hogy a dolgozó nyilatkozata alapján a vállalkozás elkészíti a dolgozó adóbevallását, majd később maga a dolgozó is beküldi a 1553-as bevallást. Ilyenkor a munkáltatói adó-megállapítás lesz érvényes, mert legkorábban a dolgozó a vállalkozás számára adott nyilatkozatot a bevallásának elkészítését kérve. A magánszemély által beküldött 1553-as bevallást nem veszik figyelembe, azonban felhívják a magánszemélyt annak igazolására, hogy a munkáltatói adó-megállapítás feltételeinek miért nem felel meg. Ha beigazolódik, hogy a dolgozó valóban nem tehetett volna munkáltatói adó-megállapítást kérő nyilatkozatot, akkor a 1553-ast fogadják el, melynek tartalmában is különböznie kell a munkáltatói adóbevallástól (15M29).
