Kata és átalányadó – kinek, melyik éri meg?


2022-től az átalányadózás szabályai több szempontból kedvezőbbé váltak az egyéni vállalkozók számára, míg a kisadózók egy részét kellemetlenül érintette a kisadózónak bevételt juttató kifizető 40 százalékos adójának bevezetése. Érdemes megvizsgálni, hogy egy egyéni vállalkozóként tevékenykedő magánszemélynek melyik adózási mód feltételei a kedvezőbbek. Természetesen csak akkor kapunk valós képet, ha nem csak személyi jövedelemadózási, hanem társadalombiztosítási szempontból is megvizsgáljuk a két lehetőséget. Cikkünkben különféle szempontok mentén összehasonlítjuk a két lehetőséget, illetve számítási példákkal is szemléltetjük a különbséget.

1. Az adózási mód választásának feltételei

Az egyéni vállalkozóként tevékenykedő magánszemélyek részére számos lehetőség áll rendelkezésre a közteher-kötelezettségük teljesítésére. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alatt választhatják a vállalkozói jövedelemadózást, az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat, illetve az átalányadózást vagy a tételes átalányadózást is. Ezen kívül, ha úgy ítélik meg, hogy az számukra kedvezőbb, akkor lehetnek tételes adót fizető kisadózók is.

1.1. Átalányadózás

Az átalányadózás egy adminisztrációs szempontból kedvező adózási mód, hiszen a ténylegesen felmerült költségekkel nem kell elszámolni és elegendő a vállalkozói tevékenységre tekintettel megszerzett bevételekről nyilvántartást vezetni.

Lényeges, hogy átalányadózás csak adóévenként az adóév egészére választható, így nincsen lehetőség arra, hogy valaki az adóév egy részében a vállalkozói jövedelemadózás szerint állapítja meg az adóját, míg az év második felében átalányadózik. Ezen szabály alól csak a kezdő egyéni vállalkozók jelentenek kivételt, akik a tevékenységük megkezdésétől, akár tört évre is választhatják az átalányadózást. Ez esetben a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan kell figyelembe venniük.

Fontos megemlíteni, hogy az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható, azaz, amennyiben az egyéni vállalkozó például autószerelőként és taxisként is tevékenykedik, akkor mindkét tevékenysége tekintetében az átalányadózást kell választani, hiába lenne az egyik tevékenység vonatkozásában kedvezőbb a tételes költségelszámolás vagy a kata.

A végzett tevékenység jellegére vonatkozóan viszont nincsen előírás, nincsenek kizárt tevékenységek, mint például a katában (pl. ingatlan-bérbeadási tevékenység kisadózóként nem végezhető).

Az átalányadózás választásának bevételhez kötött kettős feltételrendszere van, amely szerint átalányadózás akkor választható, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele

– az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (2021-ben a 20 088 000 forintot); és

– az adóévben sem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (2022-ben a 24 000 000 forintot).

Az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást akkor választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét (2021-ben a 100 044 000 forintot), és a tárgyévben is a tárgyévi minimálbér ötvenszerese (2022-ben 120 000 000 forint) alatt marad.

A kiskereskedelmi tevékenység fogalmát a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 13. pontja határozza meg. Eszerint kiskereskedelmi tevékenységnek minősül az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is.

Vendéglátásnak a kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása minősül, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.

Ha Ön is szeretné jobban átlátni, hogy kinek éri meg a kata és kinek az átalányadó, valamint azt is szeretné megtudni, hogy a bevétel meghatározásában, költségek elszámolásában, a fizetendő közterhekben milyen különbségek vannak, akkor töltse le Kovács Kinga Dóra “Kata és átalányadó – kinek, melyik éri meg?” című az Adó szaklap 2022/5. számában megjelent cikkét! 

Letöltöm az ingyenes whitepapert 



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.