Kata szigorítás: népszerűtlen opció a munkavállalóként foglalkoztatás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Közel minden tizedik kkv-t érint megrendelői oldalról a katás adózás idén életbe lépett szigorítása. A cégek túlnyomó többsége ezért a 3 millió forintos éves megbízási díj eléréséig tervez szerződést kötni katás vállalkozóval, illetve más adózási forma választását javasolja számukra – derül ki a K&H kkv-k körében végzett kutatásából. Az adóhatóság fokozott ellenőrzése és a vevői kapcsolatok megőrzése szempontjából is egyaránt elengedhetetlen azonban az adózási státuszra vonatkozó pontos tájékoztatás.
A kata adózás január 1-jén életbe lépett szigorítása értelmében a megbízó céget 40 százalékos adó terheli akkor, ha a kisadózó felé éves szinten 3 millió forintnál többet fizet ki. „A hazai kkv szektor harmadának van kapcsolata katás egyéni vállalkozóval, de közülük csak minden harmadik cégnél haladja meg a kifizetés a 3 millió forintos összeghatárt. Összességében tehát a vállalkozások 9 százalékának működését érinti a szabályváltozás” – tájékoztatott Kökény Roland, a K&H kkv marketing és támogatás vezetője a bank által a témában végzett kutatás eredményei alapján, olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.
Az új adójogszabály kapcsán érintett cégek többféle módon reagálhatnak a helyzetre. A kutatás eredményei alapján egyértelműen azok vannak túlnyomó többségben (72%), akik a 3 millió forintos határ erejéig terveznek szerződést kötni az egyéni vállalkozóval, de emellett közel minden második cég (45%) más adózási forma választását javasolja a katások számára. A plusz 40 százalékos adó megfizetését a kkv-k csupán 14 százaléka tervezi, míg ennél is kevesebben vannak azok, akik munkavállalóként fogják foglalkoztatni a korábbi egyéni vállalkozót (11%).
„A megrendelők részéről előnyben részesített 3 milliós éves megbízási keret kiküszöbölése esetleg arra ösztönözheti az egyéni vállalkozókat, hogy kevésbé pontos tájékoztatást nyújtsanak adózási státuszukról. Ez azonban egy kettős csapda. Egyrészt nemrég a NAV is felhívta a figyelmet arra, hogy a katás vállalkozókat minden egyes ügyletnél tájékoztatási kötelezettség terheli a vevőik felé saját kata státuszukról. Másrészt a gyakorlat is azt mutatja, hogy a vevők – megfelelő tájékoztatás hiányában – akár az utolsó pillanatban is elállhatnak a rendelés átvételétől” – nyomatékosította a következményeket a kkv szakember.
Sok egyéni vállalkozó számára persze most is lehetséges és érdemes a katás adózást választani, de fontos tudatában lenni a pontos feltételeknek. Akár még a régi katások is beleeshetnek ugyanis abba a hibába, hogy ha év végén fennáll egy 100 ezer forintos köztartozásuk (pl. NAV vagy önkormányzati tartozás, esetleg közúti bírság vagy közüzemi díjak elmaradása), máris két évre letiltják őket a kedvező adózási lehetőségről. Emellett, mind a mai napig sokan nincsenek tisztába a nyugdíjalapba történő beszámítással, azaz, hogy csak a magasabb, 75 ezres havi adóösszeggel érhető el a minimálbér nyugdíjalap. Azoknak is érdemes tehát újra átnézni a katás adózás részleteit, akik csakúgy, mint eddig, a továbbiakban is ezt az adófizetési formát választják.
