Katás ügyvédek – mit lehet kihozni a „helyzetből”?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyakorlatban biztosan lesznek olyan megbízások, amelyek a régi katás érában indultak, de a bevétel „átcsúszik” az új szabályozás időszakára. A kérdés adja magát: az áthúzódó bevétel esetében az ügyvédek mindenképpen rosszul fognak járni, mivel augusztus 31-dike után nagyobb adóterhet kell viselniük?

Izgalmas augusztusa lesz minden, a régi szabályok szerint katás adózónak, köztük az egyéni ügyvédeknek és ügyvédi irodáknak is. A szabályozás alapján egyértelmű, hogy az ügyvédi tevékenységet folytatók szeptember elseje után nem tudnak az új kata szabályok szerint adózni, így az augusztus sokaknak a „Hogyan tovább?” kérdésének megválaszolásáról fog szólni. Tény, hogy a jövőbeni adózási mód kiválasztása megfontolt döntést igényel, viszont azon is érdemes elgondolkodni, hogyan az augusztus végéig hátralévő időszakból hogyan lehet a legtöbbet kihozni. 

Augusztus 31-dikéhez egy fontos további átmeneti rendelkezés is tartozik. Ez az a dátum, amelyhez, mint fordulónaphoz kell viszonyítani a jelenleg katás adózók által fizetendő 40%-os különadó alá eső bevételt. Az átmeneti szabályok értelmében a 40%-os különadót csak a megszerzett bevétel azon része után kell megfizetni, amely meghaladja a tételes adó fizetési kötelezettséggel érintett hónapok számának és 1,5 millió forintnak a szorzatát. Ez azt jelenti, hogy ha a katázó ügyvéd vagy ügyvédi iroda a 2022. év minden eddigi hónapjában átalányadót volt köteles fizetni, akkor augusztus 31-ig bezárólag összesen 12 millió forint bevételt szerezhet úgy, hogy csak az átalányadó fizetési kötelezettség terheli.

Tudomásul véve azt a tényt, hogy a katához képest minden más adózási mód magasabb adóterhelést eredményez, a katás ügyvédek (a továbbiakban ideértve a kata szerint adózó ügyvédi irodákat is) akkor tudják a lehető legtöbbet kihozni a kialakult helyzetből, ha a 12 millió forintos értékhatárig a lehető legtöbb bevételüket, mint katás bevételt tudják felmutatni.

A „helyzet” adott: a jogalkotó kitűzött egy határidőt, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy a folyamatban lévő ügyek is igazodnak ehhez a dátumhoz: a gyakorlatban biztosan lesznek olyan megbízások, amelyek a régi katás érában indultak (pl. már az új kata szabályok kihirdetése előtt létrejöttek), de már az új szabályok idején mennek teljesedésbe. Ezekben az esetekben a megbízás a régi kata hatálya alatt jött létre, de a bevétel „átcsúszik” az új szabályozás időszakára, ugyanis a megbízást az ügyvédek sok esetben olyan feltétellel vállalták, hogy a megbízási díj kifizetésére a megbízás ellátását, az ügyvédi munka kifejtését követően kerül sor, vagy – jellemzően állandó megbízás esetén – elszámolási időszakonként, utólag. A kérdés adja magát: az áthúzódó bevétel esetében az ügyvédek mindenképpen rosszul fognak járni, mivel augusztus 31-dike után nagyobb adóterhet kell viselniük?

A válasz az, hogy szerencsére nem minden esetben! Ezzel összefüggésben az ügyvédeknek van némi mozgásterük, melyet érdemes kihasználni. De mielőtt ebbe belemennénk, szegezzük mindjárt le, amire az Európai Unió Bírósága is rámutatott: egyetlen adózó sem köteles az ügyleteit a magasabb adóterheléssel járó módon bonyolítani, ha nyitva áll olyan út is, amely kedvezőbb adózási feltételeket biztosít.

A régi Kata tv. szerint a pénz formájában szerzett bevétel – ami az ügyvédek esetében tipikus bevételi formának nevezhető – azon a napon minősül megszerzettnek, amely napon azt az ügyvéd átveszi vagy a számláján jóváírják. Emellett az általános szabály mellett szerencsére van egy külön előírás az áthúzódó bevételekre. A régi Kata tv. – és egyébként az új Kata tv. is – a kisadózó bevételét úgy szabályozza[i], hogy annak a részét képezi az a bevétel is, amelyet az ilyen – mármint katás adózó – minőségében kibocsátott bizonylat alapján a kata alanyiságának megszűnését követően szerzett meg. Ebben az esetben – adózási szempontból – az áthúzódó bevétel megszerzésének napjaként a kata alanyiság megszűnésének napját kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a kibocsátott bizonylat alapján a bevételt ténylegesen csak kata alanyiságának megszűnését követően szerzi meg.

Vagyis az áthúzódó – azaz az ügyvéd által 2022. augusztus 31-dikét követően átvett vagy a számláján jóváírt – bevétel a kata hatálya alá tartozó bevételnek számít és akként adózik, de csak abban az esetben, ha arról a bizonylat még a katás adózói jogállás alatt szabályszerűen kibocsátásra került. Alapvető fontosságú lesz tehát a bizonylat kiállításának dátuma.

Mit tehet egy ügyvéd ezekben az esetekben, ha a legkedvezőbb feltételek mellett szeretne adózni? Van-e ráhatása arra, hogy mikor kerüljön kiállításra a számla?

A számla kiállításának időpontjával kapcsolatban széles körben az a tudat él, hogy a számlát a teljesítéskor, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül kell kiállítani. Nos, még ha el is tekintünk az Áfa tv. speciális előírásaitól, ez az állítás akkor sem helyes, jobban fogalmazva: pontatlan. Az Áfa tv.[ii] ugyanis nem azt írja elő, hogy a teljesítéskor vagy az azt követő nyolc napon belül, hanem azt, hogy a teljesítésig, de legfeljebb az azt követő nyolc napon belül kell a számla kiállításáról gondoskodni. Az az „időablak”, amelyben a számlát ki kell bocsátani, tágabb, nem kell vele megvárni a teljesítést. Nincs tehát akadálya annak, ha az ügyvéd az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont előtt állítsa ki a számlát, feltéve, ha a számla kiállításának időpontjában a számlán feltüntetett adatok már ismertek.

Nézzünk egy példát: a megbízó, mint sértett által tett feljelentést a rendőrség elutasította. Az elutasítás elleni panaszt elutasító ügyészi határozatot 2022. július 08-án vette kézhez, és még aznap ügyvédet bízott meg azzal, hogy ő pótmagánvádlóként kíván fellépni, állítsa össze a vádindítványt. A felek úgy állapodtak meg, hogy az ügyvéd a vádindítványt szeptember 05-én nyújtja be az illetékes ügyészségen, a megbízó pedig ezen a napon átutal az ügyvéd számára 300.000 forint megbízási díjat. A teljesítés ebben az esetben az ügylet tényállásának megvalósulásakor, azaz a vádindítvány benyújtásakor történik[iii]. Ha a számla kiállítás legkorábbi időpontja valóban a teljesítéshez kötődne, akkor az ügyvéd nem állíthatna ki korábban számlát, mint szeptember 05-én. Ez pedig azzal járna, hogy – a katás adózói minőségben kibocsátott számla hiányában – nem lehetne az áthúzódó bevételre vonatkozó szabályt alkalmazni Viszont a számlát ebben az esetben az ügyvéd korábban is kiállíthatja, mivel az összes szükséges adat ismert, és az Áfa tv. szerint a teljesítésig, illetve az azt követő nyolc napon belül bármikor ki lehet állítani a számlát. (Ez az eset nem tévesztendő össze az előleg fizetéssel, illetve az előleg számla kiállításával!) Így nincs annak akadálya, hogy augusztus 25-én (vagyis a teljesítés előtt) 300.000 forintról katás számlát bocsásson ki, szeptember ötödikei fizetési határidővel.

De ugyanez az elv működik akkor is, ha az ügyvéd és a megbízója időszaki elszámolásban állapodtak meg. Tételezzük fel, hogy az ügyvéd és a megbízó között állandó megbízás van, amelynek értelmében a megbízó havi fix megbízási díjat fizet az ügyvédnek a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig. Ebben az esetben a teljesítés időpontja az ellenérték megfizetésének esedékessége[iv], azaz a tárgyhónapot követő hónap ötödike. Ebben a szituációban ugyancsak ismert minden olyan adat, ami a számla kiállításához szükséges, így nincs akadálya annak, hogy pl. az augusztusra vonatkozó számlát augusztus 31-dikén (tehát a teljesítés előtt) kibocsássa, szeptember ötödikei fizetési határidővel.

Természetesen a fent írtak nem jelentik azt, hogy minden esetben, bármilyen körülmények között élni lehet ezzel a lehetőséggel. Nem szabad ugyanis szem elől téveszteni, hogy a számlára, mint minden pénzügyi bizonylatra vonatkoznak a számviteli törvény előírásai, így többek között az is, hogy annak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. Így, ha a számla kiállításához szükséges valamely adat nem ismert, akkor azt nem lehet „becsült” adattal pótolni. Ebből következően nem lehet pl. egy óradíjas elszámolással kikötött megbízási díj esetében a számlát a munkaidőráfordítás várható mértéke alapján kibocsátani. Ugyancsak nem lehet pl. egy peres ügy kapcsán a pernyertességtől függő sikerdíjról számlát kibocsátani azelőtt, hogy a pernyertességet a bíróság megállapítaná. Az ilyen lépések nem csak a megbízók oldalán, hanem nyilvánvalóan az adóhatóság oldalán is kérdéseket fognak felvetni, és nehéz lesz amellett érvelni, hogy a fiktív számla kibocsátása nem kizárólag azt a célt szolgálta, hogy a számla alapján megszerzett bevétel – akármennyit is legyen hajlandó annak összegéből a megbízó végül kifizetni – kedvezőbb adózás alá essék, mint egyébként jogszerűen esne. Így mindenkinek körültekintően, az adott megbízás sajátosságai fényében kell döntenie arról, hogy meddig tud elmenni annak érdekében, hogy a megszűnőben lévő kata szabályok nyújtotta előnyöket kihasználja.

Hajós Attila ügyvéd, adójogi szakjogász
Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda

[i] 2012. évi CXLVII. törvény 2.§ 12. és 13. pont, 2022. évi XIII. törvény 2.§ 4. és 5. pont

[ii] Áfa tv. 163.§ (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés c) pont

[iii] Áfa tv. 55.§ (1) bekezdése

[iv] Áfa tv. 58.§ (1a) bekezdés b) pontja