Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nagyságrendileg mintegy 100 ezer katás (kisadózó vállalkozások tételes adóját fizető) kisvállalkozás van hazánkban. Ennek mintegy 86%-a egyéni vállalkozó. Meg sem közelíti ezt a nagyságrendet sem az evás (egyszerűsített vállalkozói adót fizető) sem pedig a kivás (kisvállalati adót fizető) vállalkozások száma. Ezért célszerűnek látszik többet foglalkozni a kisadózó vállalkozások tételes adóját fizetőkkel. Ráadásul ők ritkán alkalmaznak szakembert, aki a kérdéseikre választ tudna adni.
Az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető. Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt az e célra rendszeresített „Változás bejelentés” elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével az ügyfélkapun keresztül bejelenteni. A bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett.
A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap! (Példa: ha valaki április 1-től kívánja szüneteltetni a tevékenységét, akkor azt az előző napon kell bejelentenie, azaz március 31-én.)
A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat.
Amennyiben a szünetelés kezdő napját követő öt éven belül az egyéni vállalkozó nem intézkedik a tevékenysége folytatásáról vagy megszüntetéséről, úgy a tevékenység folytatásának megtiltását követően törlésre kerül az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.
A szünetelés ideje alatt nem kötelező az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát fenntartani, vagyis az megszüntethető. Ha a vállalkozó nem szünteti meg a bankszámlát, a banknak be kell jelentenie a tevékenysége szüneteltetését. (Ott voltam, amikor az egyik nagy bankunk fiókjának összes dolgozója összeszaladt a fiókvezetővel együtt, hogy „ők ilyet még életükben nem hallottak”! Ezért javaslom, hogy adjanak fel tértivevényes levelet a banknak a szünetelés bejelentéséről!)
A szüneteltetés bejelentése átkerül az állami adóhatósághoz is (az önkormányzatihoz nem, bár ez nem érthető). A bankszámla megszüntetését a banknak kell bejelenteni a NAV részére. Tehát ezzel a két dologgal kapcsolatban nincs dolgunk a NAV-val szemben, de az önkormányzati adóhatósághoz ún. változás-bejelentőt kell küldeni. A NAV részére a biztosítottként való bejelentésünket kell törölni a 1041-es nyomtatvány aktuális (év, frissítés) lapjain. Ha az illető nem biztosított (például nyugdíjas,) akkor erre nincs szükség.
Az egyéni vállalkozók a Kata hatálya alatt tételes adót fizetnek. A főfoglalkozásúak alapvetően havi 50.000 forintot, de lehet a havi 75.000 forintot is választani.
A főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetni. Hangsúlyozni szeretném, hogy főállású kisadózónak minősül, a heti 36 órát el nem érő munkaviszonnyal rendelkező vállalkozó is. Tehát például, ha valaki részmunkaidősként ügyvezető, máshol nincs munkaviszonyban, de van egyéni vállalkozása is, ahol a Kata hatálya alá tartozik, akkor egyszer megfizeti ügyvezetőként a munkaviszony közterheit, és emellett az egyéni vállalkozásában a tételes adót. A vállalkozók minimumjáruléka ilyen esetben nem merül fel.
Ugyanakkor, ha valakinek több részmunkaidős munkaiszonya is van a Katás vállalkozása mellett, amelyek heti munkaidejét összeadva kitesznek 36 órás munkaviszonyt, akkor csak havi 25.000 forint tételes adót fizet, mert nem minősül főfoglalkozású Katásnak.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8.§-a szerint, Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Nem kell megfizetni a kisadózó után a Katát azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben az 1-3. pont szerinti állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni (tehát a teljes naptári hónapokat).
|
Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Második, átdolgozott kiadás |
|---|
|
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze. |
A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.
példa 1.
2015. január 15-től március 31-ig táppénzen van a Katás vállalkozó. Teendői a következők:
példa 2.
A Katás vállalkozó 2015. február 22-től március 12-ig táppénzen van. Teendők:
példa 3.
2015. február 11-től március 25-ig táppénzen van a Katás vállalkozó. Teendők:
példa 4.
Katás egyéni vállalkozó november 3-tól szünetelteti a tevékenységét, melyet 2-án jelentett be.
A tételes adót novemberre meg kell fizetnie, mert a főszabály vonatkozik rá, mely szerint a Kata hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni (8.§ 4. bekezdése).
Megjegyzem, hogy 2015-től a szüneteltető egyéni vállalkozónak már nem kell beküldenie havonta a hivatkozott nyomtatványt, vagyis bejelenteni a tételes adó fizetési kötelezettség hiányát. Elég baj volt ez már eddig is 12 hónapon keresztül.
