Kávézóban használható hűségkártya értékesítése kapcsán felmerülő áfakötelezettség


Kérdésként merül fel, hogy a kávéknak a hűségkártya-program keretében a hűségkártyák használata útján megvalósított értékesítése egycélú vagy többcélú utalvány alkalmazásának minősíthető-e, illetve, hogy az milyen feltételek mellett keletkeztet a társaság részére áfakötelezettséget. Kérdéses továbbá, hogy az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása áfaköteles termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.

Releváns jogszabály:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Egy belföldi általánosforgalmiadó-alany társaság az általa Magyarországon működtetett kávézókban helyben történő fogyasztásra és elvitelre egyaránt értékesít kávékat. A társaság a vendégei részére hűségkártya-program meghirdetését tervezi, amelynek keretében egyrészt 5000 forint ellenében olyan „hűségkártya” megnevezésű eszközöket értékesítene, amelyeknek a felhasználásával a vendégek egy adott 12 hónapos idő-szakon belül bruttó 5000 forint értékben jogosultak lennének kávékat vásárolni, másrészt pedig a hűségkártyák értékesítésekor egy ajándék kávét biztosítana a vendégek részére. A hűségkártyák nem névre szólnának, ezért azokat a vendégek szabadon átadhatnák vagy eladhatnák másoknak, és így a fenti 12 hónapos időszakban a vevőkön kívül más személyek is felhasználhatnák a hűségkártyákat a kávézókban kávé vásár-lása céljából.

A vendégeknek a hűségkártyákkal a kávézókban kínált bármilyen típusú kávét módjukban állna megvásárolni. A hűségkártyák használatával elkölthető bruttó 5000 forintos összeg hozzávetőlegesen 10 kávé ellenértékének a megtérítésére lenne elegendő.

Kérdésként merül fel, hogy a kávéknak a hűségkártya-program keretében a hűségkártyák használata útján megvalósított értékesítése egycélú vagy többcélú utalvány alkalmazásának minősíthető-e, illetve, hogy az milyen feltételek mellett keletkeztet a társaság részére áfakötelezettséget. Kérdéses továbbá, hogy az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása áfaköteles termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. § 24/A. pont a)−e) alpontjaiban foglaltak értelmében az áfatörvény alkalmazásában

− utalványnak tekintendő az olyan eszköz, amelyet termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként kell elfogadni, és amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban – ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is – fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése;

− egycélú utalványnak minősül olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező ter-mék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgálta-tásnyújtás után fizetendő adó összege;

− többcélú utalványnak tekintendő az egycélú utalványtól eltérő utalvány;

− utalvány beváltásának minősül az utalvány termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részel-lenértékeként történő elfogadása;

− utalvány beváltójának tekintendő, aki az utalványt termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, illetve részellenértékeként saját név alatt elfogadja.

A hűségkártya-program megvalósulásának fentiekben ismertetett körülményeit figyelembe véve a hűségkártyák az áfatörvény alkalmazásában utalványoknak minősülnek, tekintettel arra, hogy azok a társaság által a vendégek részére teljesített, egyrészt a kávék elvitelre történő eladása útján megvalósuló termékértékesítésekre, másrészt pedig a kávék helyben történő elfogyasztása útján megvalósuló vendéglátási szolgáltatások nyújtására irányuló ügyletek ellenértékének a megtérítésére szolgálnak.

Emellett a hűségkártyák mint utalványok a többcélú utalványok közé sorolhatók, mivel a kibocsátásuk időpontjában kizárólag az azok használatával érintett ügyletek áfatörvény szerinti teljesítési helye – azaz Magyarország – ismert, ugyanakkor nem ismert a fizetendő adó mértéke. A társaságnak ugyanis a fenti időpontban még nincs tudomása arról, hogy ténylegesen 27 százalékos általános adómérték alá tartozó termékértékesítésekként, vagy – 5 százalékos kedvezményes vagy 27 százalékos általános adómérték alá tartozó – vendéglátási szolgáltatásnyújtásokként fognak-e megvalósulni, függően a vendégek részére teljesített egyes ügyletek a megvalósulásuk körülményeitől és a kávék összetételétől.

Az Áfa tv. 18/B. § (1) bekezdése, valamint az Áfa tv. 259. § 24/A. pont d) és e) alpontjai értelmében a hűság-kártyáknak a társaság mint többcélú utalványokat beváltó adóalany és a vendégek között megvalósuló értékesítése, illetve átruházása még nem minősül áfatörvény szerinti termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak. Ugyanakkor a társaság azáltal, hogy a hűségkártyákat mint többcélú utalványokat beváltja, vagyis az értékesített kávék, illetve a kávék helyben történő elfogyasztása útján megvalósuló vendéglátások ellenértékeként elfogadja, áfatörvény szerin-ti termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat teljesít a vendégek részére.

A fentieket figyelembe véve

− a hűségkártyáknak az értékesítése, átruházása nem keletkeztet áfakötelezettséget a társaság részére, azaz a tár-saságnak a hűségkártyák értékesítése esetén nem kell a kérdéses 5000 forintos összegeket olyan bruttó ellenértékeknek tekintenie, amelyeknek az áfatartalma a hűségkártyák értékesítése okán fizetendő adóként jelentkezik;

− a társaságnak a hűségkártyákkal történő ellenérték-fizetéssel megvalósuló kávé-értékesítések és helyben történő kávéfogyasztásával járó vendéglátások mint áfatörvény szerinti termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások tényleges teljesítése esetén

a) áfafizetési kötelezettsége keletkezik;

b) a kérdéses ügyletek jellegétől függően az elvitelre történő kávéértékesítések és az alkoholt tartalmazó kávék helyben történő elfogyasztásával járó vendéglátási szolgáltatások kapcsán 27 százalékos általános mértékű áfát, az alkoholt nem tartalmazó kávék helyben történő elfogyasztásával járó vendéglátási szolgáltatások kapcsán pedig 5 százalékos kedvezményes mértékű áfát kell felszámítania; továbbá

c) az Áfa tv. 66/A. § (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve az egyes ügyletekkel összefüggésben a hűségkártyákkal megfizetett összegeket áfát is tartalmazó bruttó ellenértékeknek kell tekintenie.

Célszerű, ha a társaság már a hűségkártya-program elindítását megelőzően megvizsgálja, hogy az általa teljesített ügyletek jellegét és a kávék összetételét figyelembe véve az áfatörvény alkalmazásában milyen szempontok alapján határolandók el egymástól az 5 százalékos kedvezményes adómérték alá tartozó vendéglátási szolgáltatások és a 27 százalékos általános adómérték alá tartozó vendéglátási szolgáltatások, illetve étel- és italértékesítések.

Ami az ajándék kávékat illeti, azoknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása ellenérték megfizetése hiányában nem minősíthető az Áfa tv. 2. § a) pontja szerinti főszabály alapján a társaság mint adóalany által ilyen minőségben belföldön és ellenérték fejében teljesített, adófizetési kötelezettséget keletkeztető termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak. Ugyanakkor az ajándékkávék biztosításának ingyenességét figyelembe véve az áfa-kötelezettség szempontjából az Áfa tv. 11. § (1) bekezdésében és a 14. § (2) bekezdésében foglalt, az ingyenes ügyletek meghatározott körét ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak mi-nősítő különös szabályok alkalmazását is indokolt vizsgálni.

Az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítés valósul meg abban az esetben, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Az Áfa tv. 14. § (2) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás valósul meg többek között abban az esetben, ha az adóalany általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

A kérdéses esetben azonban az ajándék kávék biztosítása

− egyrészt nem minősíthető az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, tekintettel arra, hogy

a) a társaság ugyan jogosult levonni a kávék elkészítéséhez szükséges élelmiszereket és italokat (alkohol, ásványvíz stb.), azaz a kávék alkotórészeit terhelő áfát az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés j) és k) pontja, a 125. § (1) be-kezdés a) pontja és a 125. § (2) bekezdés g) pontja együttes olvasata alapján; ugyanakkor

b) az Áfa tv. 11. § (3) bekezdése kizárja az ellenérték fejében történő termékértékesítésként mint áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletként történő minősítést az ún. kisértékű ajándékok esetében;

− másrészt pedig – helyben fogyasztás esetén – nem tekinthető az Áfa tv. 14. § (2) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak sem, mivel

a) a társaság jogosult levonni a kávé elfogyasztásával járó vendéglátási szolgáltatások biztosításához szükséges egyes termékeket, élelmiszereket és italokat (alkohol, ásványvíz stb.) terhelő áfát az Áfa tv. 120. §-a, 124. § (1) bekezdés j) és k) pontja és a 125. § (2) bekezdés g) pontja együttes olvasata alapján; ugyanakkor

b) nem teljesül az ellenérték fejében történő szolgáltatásnyújtásként történő minősítéshez szükséges azon feltétel, miszerint a szolgáltatás nyújtására a társaság mint adóalany vállalkozásától idegen célra kerül sor (az ajándék kávék esetében egyértelműen megállapítható, hogy az éppen a vendégek számának növelését és a hűségkártya-programban történő részvételt ösztönzi).

A fentiekre tekintettel az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása nem tartozik az áfatörvény hatálya alá, ezért nem keletkeztet áfakötelezettséget a társaság részére. (2024. április 10.)

Hivatkozott jogszabályhelyek:

− Áfa tv. 11. § (1) bekezdés

− Áfa tv. 14. § (2) bekezdés

− Áfa tv. 18/B. § (1) bekezdés

− Áfa tv. 259. § 24/A. pont a)−e) alpont


Kapcsolódó cikkek

2024. december 3.

Dohánycsempészekre csapott le a NAV

A NAV két dunántúli megyében is alaposan odapörkölt a dohánycsempészeknek, összesen mintegy 14. 500 doboznyi cigarettát lefoglalva, illetve – együttesen – huszon-milliós nagyságrendű csalásokra rávilágítva.

2024. december 3.

A cégautó költségeinek elszámolása

Egy társaságiadó-alanyként működő adózó engedélyezi az alkalmazottainak, hogy a cég tulajdonában álló személyautót magáncélokra is használják. Szükséges-e ebben az esetben útnyilvántartással vagy más dokumentummal teljeskörűen igazolni, hogy a költségek a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben vagy a magánhasználathoz kapcsolódóan merültek fel? Növelik-e az adózás előtti eredményt a magánhasználattal összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.