Kazah szénhidrogén Magyarországon keresztül?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nurszultan Nazarbajev lát lehetőséget arra, hogy Magyarország részt vegyen kazah szénhidrogén európai piacra szállításában – közölte Szili Katalin az MTI-vel a kazah államfővel folytatott megbeszélése után, csütörtökön, Asztanában.

Az Országgyűlés elnöke elmondta: a gépipar, a gyógyszeripar, az agrárgazdaság és az infrastruktúra fejlesztés területén várják a magyar befektetőket Kazahsztánban; a versenyképes árukat előállító cégek adómentességet is kapnak az országban. Hozzátette: az oktatás és az egészségügy területe is nyitott a magyar befektetők előtt.

Szili Katalin hangoztatta: Nazarbajev szorgalmazta a két ország kereskedelmi kapcsolatainak erősítését és a kazah befektetők megjelenését Magyarországon. Kazahsztán húszmilliárd dollárt fektetett be külföldön, elsősorban Németországban, Oroszországban és Törökországban. A megbeszélésen elhangzott, hogy Kazahsztán középtávú fejlesztési programjában húszmilliárd dollár fejlesztési keretösszeg szerepel, ebből száz kórházat, száz iskolát, 1500 kilométer autóutat, 600 kilométernyi vasútvonalat, 27 millió négyzetméternyi lakóterületet, több repülőteret akarnak építeni és a legfejlettebb technológiákat akarják meghonosítani az országban. Ebbe a fejlesztési programba is bekapcsolódhatnak a magyar vállalkozók – közölte a magyar házelnök Nazarbajev szavait idézve.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.