Kell áfát fizetni ingyenes termékátadás után? (x)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mi történik az áfafizetés szempontjából, ha a kisbolt cukrot ad a helyi iskola ünnepélyére? Számos – ehhez hasonlóan értékes és konkrét – példával és magyarázatukkal szolgál a „Példák az áfatörvény alkalmazásához” című könyv, amely itt rendelhető meg.

Egy tisztán áfalevonásra jogosító tevékenységet végző áfaalany az adóalanyisága körében történő beszerzéseinek áfatartalmát a beszerzés megtörténtekor levonásba helyezheti, és általában helyezi is (feltéve, hogy az adott termék vagy szolgáltatás nem esik tételes áfalevonási tilalom alá). A gyakorlatban azonban sokszor előfordul, hogy egy termék beszerzésekor, illetve egy szolgáltatás igénybevételekor nem történik meg feltétlenül azonnal annak használata, hasznosítása, így ilyenkor az adólevonásra jogosító tevékenységhez történő használatra, hasznosításra vagy éppen az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez történő használatra, hasznosításra csupán az adóalany szándékából lehet következtetni, azaz a használat, hasznosítás jellege ezekben az esetekben pusztán valószínűsíthető.

Például, ha egy vegyesboltot üzemeltető kft. beszerez 100 kg cukrot, akkor – tekintettel működési körére – a cukor feltehetően adóköteles gazdasági tevékenység során fog nála hasznosulni, hiszen amikor az értékesítésre kerül, akkor – figyelembe véve, hogy a cukor 27%-os áfakulcs alá tartozik – az értékesítést áfafizetés fogja terhelni. Ez azonban a beszerzés pillanatában egyelőre még csak szándék, hiszen a 100 kg cukor értékesítése egy vegyesboltban jellemzően nem a beszerzést követően azonnal történik, hanem folyamatosan, az oda betérő vevők vásárlásai során.

Előfordulhat azonban, hogy a vegyesboltot üzemeltető kft. a beszerzést követően úgy dönt, hogy a 100 kg cukor egy részét, vagy akár egészét ingyenesen átadja a helyi iskolának a közelgő szalagavatóra tervezett sütemények elkészítéséhez. Ebben az esetben a beszerzéskor a 100 kg cukor tekintetében fennállt az a valószínűsített adóalanyi szándék, hogy a cukor adóköteles értékesítés tárgya lesz, így az adó jogszerűen levonható volt a kft. részéről. Később bekövetkezett körülmény folytán (ez a kft. ingyenes átadásra irányuló későbbi döntése) azonban a cukor ténylegesen mégsem adóköteles ügylet keretében került ki a vállalkozási körből, hanem tényleges ellenértéket nem eredményező ingyenes átadás során.

Ugyanakkor elkerülendő azt, hogy az eredetileg jogszerűen gyakorolható áfalevonás utólag elvitatható legyen arra hivatkozással, hogy mégsem adóköteles tevékenység során hasznosult a továbbértékesítési céllal beszerzett termék, az Áfa tv. 11. §-a technikailag gazdasági tevékenységnek (fikcionálisan ellenérték fejében történő termékértékesítésnek) minősíti az ilyen ingyenes termékátadást, azaz áfafizetés alá vonja annak ellenére, hogy valódi ellenértéket nem realizált az adóalany. Ezzel a jogtechnikai megoldással az áfatörvény tulajdonképpen elismeri az eredeti – ti. az adóköteles értékesítési – szándék okán gyakorolt adólevonás jogszerűségét, viszont cserébe adóztatás alá vonja az ingyenes átadást. Az áfa megfizetése ilyenkor – valódi ellenérték hiányában – az Áfa tv. 68. §-a értelmében a termék szokásos piaci ára alapján történik, azaz ezt a szokásos piaci árat kell adóalapnak tekinteni, és erre vonatkoztatva kell az áfát kiszámolni és megfizetni.

Számos – a fentihez hasonlóan értékes és konkrét – példával és magyarázatukkal szolgál a „Példák az áfatörvény alkalmazásához” című könyv, amely itt rendelhető meg.

---