Kisokos a kamatjövedelemről
Összeállításunkból mindent megtudhat a kamatjövedelmekről és adózásukról
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áfatörvény friss módosítására nagyon oda kell figyelni! 2016-tól váratlan meglepetésként – nem szerepelt a törvénytervezetben – rövidül az az időszak, amelyen belül az adóalany a levonási jog keletkezésétől számítva érvényesítheti adólevonási jogát.
Jelenleg a 153/A.§. (1) bekezdése szerint a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó-megállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adó-megállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével.
Ez azt jelenti, hogy a 2015. december 31-éig hatályos szabályozás értelmében az adóalanynak az adólevonási jog érvényesítésére annak keletkezésétől az Art. által meghatározott elévülési időn belül bármelyik adó-megállapítási időszakban lehetősége van. Ez azért volt kedvező szabály, mert ha megfelelően „gazdálkodtunk” a levonható áfával, akkor azt olyan elszámolási időszakban számoltuk el, amikor a felszámított fizetendő áfa fedezetet nyújtott rá. Így nem kellett kiutalás miatti ellenőrzéssel bajlódni, és a pénzügyi rendezés is egyenletesebb volt.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 164.§-ában főszabályként szerepel, hogy az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Példák az áfatörvény alkalmazásához |
---|
Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza. |
2016-tól váratlan meglepetésként – nem szerepelt a törvénytervezetben – rövidül az az időszak, amelyen belül az adóalany a levonási jog keletkezésétől számítva érvényesítheti adólevonási jogát. Az új rendelkezés, vagyis az újrafogalmazott 153/A.§. az elévülési időnél rövidebb időkorlátot határoz meg az adólevonásra. Az új főszabály értelmében az adólevonási jog a keletkezése évében és az azt követő naptári évben érvényesíthető, az adóalany döntése szerinti bármelyik adó-megállapítási időszakban. Tehát attól függően, hogy az áfa-levonási jog mikor keletkezett, attól számítva legfeljebb 2 év áll az adóalany rendelkezésére.
Ezt az új szabályt azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amikor a levonási jog 2016. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint el nem évült, de még nem érvényesített levonható előzetesen felszámított adó összegét a belföldön nyilvántartásba vett adóalany abban az adó-megállapítási időszakban jogosult figyelembe venni az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként, amelyben az adólevonási jog keletkezett.
Tehát a szabad választásra biztosított két éves időkorláton túl is van mód a még el nem évült előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jog érvényesítésére. A 2016-tól érvénybe lépő új szabályok úgy rendelkeznek, hogy ekkor az adóalany abban az adó-megállapítási időszakban élhet az adólevonási jogával, melyben az adólevonási jog keletkezett. Az általános forgalmi adó ennek a bevallásnak az önellenőrzése révén helyezhető levonásba.
Változatlan marad 2016-tól is az a magyarázat, hogy választásnak minősül az adóalany azon döntése, hogy melyik adó-megállapítási időszakban veszi figyelembe a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót (a szabályozott időkorláton belül). Ebből következik, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 49.§-ának (1) bekezdése értelmében nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőségével jogszerűen élt. Ezt önellenőrzéssel tehát nem lehet megváltoztatni.
A módosuló szabályok a főszabálytól eltérően rendelkeznek a fordított adózás alá eső ügyletek és az önadózással megfizetett import áfa esetében. Ezek vonatkozásában az általános forgalmi adóról szóló törvény 153/A. § (1) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a fordított adózással vagy az import áfa önadózással megfizetett adója tekintetében a levonási jog kizárólag abban az adó-megállapítási időszakban vehető figyelembe, amikor a levonási jog keletkezett, vagyis a fizetendő áfát meg kell állapítani.
Mindezekkel tovább bonyolódik az amúgy sem egyszerű általános forgalmi adó rendszerének alkalmazása.
Összeállításunkból mindent megtudhat a kamatjövedelmekről és adózásukról
Követhetetlenné vált az adók fizetésének rendszere azzal, hogy az adóhatóság bejelentés nélkül is levonhat köztartozásokra összegeket az akár más adóra szánt pénzünkből. Ezen a gyakorlaton változtatna a MINKE (Minősített Könyvelők Egyesülete) javaslata.
2024-ben bevezetésre került az elektronikus áfa rendszer, amely a digitalizációban rejlő lehetőségek kihasználásával az áfa bevallások elkészítésében vállalt adóhatósági támogatás keretében csökkenti a vállalkozások számára az adminisztrációs terheket. Egyúttal kijelöli a fejlődés irányát is, amelyben a végső cél az új platformok használatának elterjedése. A HÍD Consulting segítségével áttekintjük a digitális szabályozás részleteit
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!