Kényes téma az ingatlanadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ingatlanadó kivetését körültekintő értékbecslésnek kell megelőznie, az övezetekre osztott sávok nem igazságosak – mutat rá a Colliers ingatlan-tanácsadó cég elemzése, amelyből kiderül az is, hogy a külföldi befektetők, bár nem örülnek az új adónem bevezetésének, újabb beruházásokba kezdenek.

A piaci szereplők jelenleg azon ˝matekoznak˝, hogy milyen feltételekkel vezetik be Magyarországon az ingatlanadót. Egyelőre a bizonytalanság az, ami biztosra vehető. Az adónemet mindazonáltal nem kell különlegességnek tekinteni, korábban is volt, jelenleg is van, és a jövőben is lesz. Az Egyesült Államokban például már évek óta alkalmazzák, nem beszélve arról, hogy a környező országokban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában is van ilyen adóteher – derül ki a Napi Gazdaságból.

Az ingatlan-tanácsadó cég szakértői szerint az ingatlanadó egyik legnagyobb kihívása, hogyan lehet a tulajdonosi, bérlői és befektetői érdekeket közös nevezőre hozni, hogy a kivonás és osztás után az állam is biztos bevételhez jusson, ugyanakkor az említett piaci szereplők ne hagyják el Magyarországot, befektetéseiknek más helyet keresve.

A lakóingatlanok esetében az ingatlanadó kapcsán felvetett 50 millió forintos alsó értékhatár bizonytalansága még érezhető, szakmai fórumokon emellett egyre gyakrabban hangzik el javaslat az szja csökkentésére, illetve arra, hogy az ingatlanadót le lehessen levonni a személyi jövedelemadóból.

Kedvező változást jelenthet, hogy az új adónem a tervek szerint több más társát is kiváltaná, de emellett csökkentésre vagy módosításra szorul az eddig is nagy közfelháborodást keltő és világviszonylatban is magasnak számító illetékfizetés is.

Az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy az övezetekre osztott sávok nem igazságosak, mivel egy ingatlan értéke gyakran nagy értékkülönbséget mutat akár egy épületen belül is – mondja Balla Ákos szakértő a Napi Gazdaságnak.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.