Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 6. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A számlaadási kötelezettség és a megfelelő adattartalmú számla kiállítása az Áfa törvény egyik központi kérdésköre, melyet nemcsak a könyvelőknek, hanem a vállalkozóknak is részleteiben szükséges ismernie. Cikksorozatunkban végignézzük a legfontosabb előírásokat a számla kiállítással kapcsolatban a 2017-es szabályok alapján.
1. Mikor állítható ki nyugta?
Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri.
Ugyancsak mentesül a számlaadási kötelezettség alól a belföldi adófizetési kötelezettségét egyablakos rendszeren keresztül teljesítő adóalany azon távolról is nyújtható szolgáltatása tekintetében, amelynek az igénybevevője a számla kibocsátását nem kéri. Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani. Nyugta helyett az adóalany számlát is kibocsáthat.
2. Hogyan állítható ki nyugta?
A nyugta lehet papír alapú vagy elektronikus. Kizárólag magyar nyelven állítható ki. A nyomdai úton előállított nyugtának illetve a számítógéppel előállított nyugtának (ide nem értve a pénztárgéppel, taxaméterrel előállított nyugtát) az Áfa tv. előírásai mellett a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet előírásainak kell megfelelnie.
Jogszabályi előírás határozza meg azokat az eseteket, amelyekben az adóalany köteles a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgép alkalmazásával teljesíteni.
Amennyiben az adóalany akár jogszabályi kötelezettség alapján, akár saját választása alapján pénztárgép alkalmazásával tesz eleget a nyugtaadási kötelezettségének, az Áfa tv. rendelkezései mellett a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben foglaltakra kell figyelemmel lennie.
2015. január 1-jétől a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítéséhez online adatkapcsolatra képes pénztárgép alkalmazandó, függetlenül attól, hogy az adóalany a pénztárgépet a saját döntése vagy jogszabályi kötelezettség alapján alkalmazza.
Amennyiben az adóalany taxaméter alkalmazásával tesz eleget nyugtaadási kötelezettségének, az Áfa tv. rendelkezései mellett a taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben foglaltakra kell figyelemmel lennie.
3. Mely esetekben mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség alól?
A nyugtaadási kötelezettsége alól az adóalany egyedi engedély alapján nem mentesíthető, nyugtaadási kötelezettség alól csak törvényi előírás alapján lehet mentesülni.
Törvényi előírás alapján mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
– sajtóterméket értékesít;
– a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;
– kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a szolgáltatás nyújtását.
4. Mit kell tudni a pénztárgép, taxaméter kötelező alkalmazásáról?
Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08
1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,
13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási
tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
Az adóhatóság a nyugtaadásra kötelezett számára nem adhat felmentést a pénztárgép kötelező alkalmazása alól. [A 2013. március 20-ág hatályos előírás alapján, a pénztárgép kötelező alkalmazása alól az adóhatóság által adott, 2013. március 19-én érvényben lévő felmentések csak 2014. december 31-ig voltak érvényesek.]
A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.
Jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.
[A pénztárgép alkalmazással összefüggésben további hasznos információk találhatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján az Adó rovaton belül az Online Pénztárgépek Friss című részben.]
5. Milyen adatokat tartalmazzon a nyugta?
A nyugtának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
-
a nyugta kibocsátásának kelte;
-
a nyugta sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja;
-
a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe;
-
a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.109
Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a nyugta kibocsátásának kelte helyett elegendő azt az időpontot illetve időszakot feltüntetni, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető.
Cikksorozatunkat folytatjuk. Az első rész itt, a második rész itt, a harmadik rész itt, a negyedik rész itt, az ötödik rész pedig itt olvasható.
Forrás és további információk: 18. számú információs füzet (www.nav.gov.hu)
A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.