Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 1. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A számlaadási kötelezettség és a megfelelő adattartalmú számla kiállítása az Áfa törvény egyik központi kérdésköre, melyet nemcsak a könyvelőknek, hanem a vállalkozóknak is részleteiben szükséges ismernie. Cikksorozatunkban végignézzük a legfontosabb előírásokat a számla kiállítással kapcsolatban a 2017-es szabályok alapján.
1. Kinek és miről kell számlát kiállítania?
Fő szabály szerint az áfa adóalany az Áfa tv. számlaadási kötelezettségre vonatkozó általános szabálya szerint köteles számlát kibocsátani a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére.
Az Áfa tv-ben meghatározott számlaadási kötelezettség tehát nem terjed ki az olyan esetekre, amelyek az Áfa tv. alkalmazásában nem minősülnek adóalany által teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak, így nem kell számlát kibocsátani például az Áfa tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységről, a kártérítés fizetési kötelezettségről, az értékesített készpénz-helyettesítő fizetési eszközről/pénzhelyettesítő eszközről (pl. ajándék utalványról), a bíróság által megítélt perköltségről (stb.).
Az Áfa tv. eltérő rendelkezése hiányában ugyanakkor a számlaadási kötelezettség azokra az esetekre is kiterjed, amelyek ingyenesek, azonban az Áfa tv. alkalmazásában ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősülnek.
2. Előlegről kell-e számlát kiállítani?
Mivel az előleg megszerzésének időpontjában – főszabály szerint – áfa fizetési kötelezettség keletkezik, a számlaadási kötelezettség a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás mellett kiterjed az azok ellenértékébe beszámítható, kapott előlegre is.
A kapott előlegről kibocsátott számlában annak a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak az adatait kell szerepeltetni, amelynek az ellenértékébe az előleg beszámítható.
Az előlegfizetéshez kapcsolódó számlaadási kötelezettség nem általános. Nem kell számlát kibocsátani a (nem jogi személy) nem adóalany által fizetett előlegről abban az esetben, ha az előleg összege (mely adót is tartalmaz) 900 ezer forintnál kevesebb, és a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az előlegről nem kér számlát. Nem terjed ki továbbá az előleghez kapcsolódó számlaadási kötelezettség az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés ellenértékébe beszámító előlegre sem.
3. Milyen esetben szükséges külföldön teljesített ügyletnél magyar szabályok szerinti számlát kiállítani?
Két esetben a számlaadási kötelezettség az adóalany által belföldön kívül teljesített termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra is kiterjed:
- a) az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) másik tagállamában teljesített olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amely után a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van,
- b) a Közösség területén kívül teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, feltéve, hogy az adóalanynak az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) belföldön van.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden olyan esetben számlát kell kiállítani a külföldön teljesített ügyletekről is, amikor az adóalanynak (szolgáltatásnyújtónak, termék eladónak) nincs más olyan országban áfa regisztrációs száma (áfa azonosítója), amelyik országból ezt a szolgáltatást vagy termékértékesítést biztosítja. Figyeljünk arra is oda, hogy külföldi áfa regisztrációs számot mikor kötelező igényelni, mert amennyiben igényelni kellett volna, de az nem történt meg, akkor vélhetően a számlát is arról a regisztrációs számról kellett volna kiállítani, ami az adott teljesítéssel legközvetlenebbül érintett.
4. Mikor lehetséges az, hogy belföldön teljesített ügylet esetén mégsem az Áfa. tv. szabályai szerinti számlát szükséges kiállítani?
Az ügylet belföldi teljesítése ellenére nem az Áfa tv. rendelkezései alkalmazandóak akkor, ha
- az ügyletet teljesítő adóalany gazdasági tevékenységének a székhelye illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye (ezek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) a Közösség másik tagállamában van és belföldön gazdasági célú letelepedési hellyel nem rendelkezik vagy a belföldi állandó telephelye – az Áfa tv. 137/A. §-a szerint – nem érintett a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás teljesülésében, és
- az ügylet után a termék beszerzőjét, szolgáltatást igénybevevőjét terheli az adófizetési kötelezettség, és
- a számlát nem a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője bocsátja ki.
Ilyen esetekben a számlára vonatkozó kötelezettségekre a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany gazdasági tevékenységének a székhelye illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye (ezek hiányában állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) szerinti tagállam szabályai alkalmazandóak.
Ez gyakorlatilag a 3. kérdés b) pontjában szereplő eset fordítottja.
5. Mikor mentesül az adóalany a számlaadási kötelezettség alól?
a) Az adóalany mentesül a számlaadási kötelezettség alól az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása tekintetében, amely a tevékenység közérdekű illetve speciális jellegére tekintettel adómentes, feltéve, hogy az ügyletről a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatot bocsát ki. Amennyiben az adóalany az ilyen ügyletről kibocsátott számviteli bizonylatán a számla megnevezést szerepelteti, a bizonylatnak akkor sem kell maradéktalanul megfelelnie az Áfa tv. és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szigorú előírásainak, elégséges a bizonylatnak a számviteli törvény előírásainak való megfelelése.
b) Amennyiben a szolgáltatás (adóalany vagy nem adóalany) igénybevevője nem kéri, nem kell számlát kibocsátani az Áfa tv. 105. §-a alapján adómentes – külföldi indulási vagy külföldi érkezési helyű – nemzetközi légi személyszállításról. Az ilyen szolgáltatást igénybevevő számla kibocsátására vonatkozó kérésének hiányában az adóalanynak a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelő számviteli bizonylatot kell kibocsátania.
c) Áfával számítottan 900 ezer forint értékhatár alatt mentesül a számlaadási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki az ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri. Amennyiben az adóalany ezen indok alapján mentesül a számlaadási kötelezettség alól, akkor nyugtaadási kötelezettség terheli.
d) Mentesül az adóalany a számlaadási kötelezettség alól akkor is, ha a nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket) 900 ezer forintot el nem érő előleget fizet és a számla kibocsátását nem kéri. Amennyiben az adóalany ilyen indokkal mentesül a számlaadási kötelezettség alól, a kapott előlegről nem kell nyugtát kibocsátania. Az, hogy az ilyen előleg-fizetés nem jár számla- illetve nyugtaadási kötelezettséggel, nem jelenti azt, hogy az előleg fizetéséhez illetve átvételéhez/jóváírásához nem kapcsolódik bizonylat. Amennyiben az előleg megfizetése készpénz (illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszköz illetve pénzhelyettesítő eszköz) átadás-átvételével valósul meg, a pénzmozgást dokumentálni kell, ami megvalósulhat pl. az előleget átvevő által kibocsátott számviteli bizonylattal is. Egyéb módon történő előleg fizetések esetén a pénzmozgást pl. banki bizonylatok dokumentálják.
e) Mentesül a számlaadási kötelezettség alól az olyan adóalany is, aki a távolról is nyújtható szolgáltatását terhelő belföldi adófizetési kötelezettségét egyablakos rendszeren keresztül teljesíti, feltéve, hogy távolról is nyújtható – azaz telekommunikációs vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatásának illetve rádiós és audiovizuális média – szolgáltatásának nem adóalany igénybevevője a számla kibocsátását nem kéri. Az ilyen adóalanynak a nem adóalany részére teljesített, távolról is nyújtható szolgáltatásáról – amennyiben az igénybevevő számla kibocsátását kéri, akkor számlát, – amennyiben az igénybevevő számla kibocsátását nem kéri, akkor nyugtát kell adnia.
Cikksorozatunkat folytatjuk.
Forrás és további információk: 18. számú információs füzet (www.nav.gov.hu)
A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.
