Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunkban a családi adókedvezménnyel kapcsolatos kérdéseket vesszük sorra. A harmadik részben kiderül, hogyan alakul például a családi adókedvezmény örökbe fogadott gyermek után vagy érettségizett, továbbtanuló gyermek esetén.
Családi adókedvezmény örökbe fogadott gyermek után
Egy házaspár három gyermeket nevel közös háztartásban. A családi adókedvezményt a férj venné igénybe, mert a felesége nem dolgozik. Kettő gyermek saját közös gyermekük, a családi pótlékot a feleség igényelte és kapta. A harmadik gyermek örökbefogadott gyermek, aki még tanul, viszont a családi pótlékot a saját jogán kapja. Kérdés, hogy jár-e a családi kedvezmény a férjnek három gyermek után?
Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése értelmében a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy) esetében a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak, az Szja tv. 29/A. § (4) bekezdése szerint pedig az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, kedvezményezett eltartottnak minősül. Ezért mindaddig, amíg az örökbefogadott gyermek a saját jogán családi pótlékot kap, az apa három gyermek után érvényesítheti a családi kedvezményt.
Családi kedvezmény érettségizett, továbbtanuló gyermek esetén
A munkavállaló gyermeke érettségizett, a júniusi családi pótlékot még folyósították. A gyermek egy másik oktatási intézményben két éves nappali OKJ-képzésben kezd szeptembertől tanulni. Július-augusztusban az adókedvezmény igénybe vehető, vagy majd csak az 53-as bevallásban érvényesíthető?
A Szja törvény 29/A. § (3) bekezdése értelmében a családi kedvezmény (ideértve a Tbj. szerinti családi járulékkedvezményt is) egy-egy gyerek után fő szabályként addig jár a szülőnek, ameddig a gyermek után családi pótlékra (nevelési ellátásra, illetve iskoláztatási támogatásra) jogosult. A családok támogatásáról 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-a szerint az iskoláztatási támogatás a tankötelezettség megszűnését követően addig jár, ameddig a gyermek közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.
Amennyiben a két éves OKJ-képzés közoktatási intézményben történik, és a gyermek után továbbra is jár a családi pótlék, a családi kedvezmény is érvényesíthető. Ha július (esetleg augusztus) hónapok vonatkozásában ez a feltétel csak utólag derül ki (szeptemberben kap a tanulói jogviszonyról igazolást), a családi kedvezményt utólag az adóbevallásban lehet érvényesíteni.
Három Navigátor adózási, számviteli témában,15% kedvezménnyel |
|---|
|
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! |
Az első házas és a családi kedvezmény
Az első házasok kedvezményére a házaspár akkor jogosult, ha 2014. december 31-ét követően keltek egybe, és legalább egyiküknek ez az első házassága. Közös nyilatkozat alapján az első-házas kedvezmény is figyelembe vehető az adóelőleg levonásánál, illetve közösen is érvényesíthető az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban.
A kedvezmény havi 33 335 forint adóalap-csökkentést (5000 forint szja-csökkentést) jelent a házasságkötés hónapját követő hónaptól 24 hónapon keresztül – de legfeljebb az e házasságban született (születendő) gyermek után járó családi kedvezményre való jogosultság kezdő hónapjáig. Ha a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik a házasság, a fennmaradó hónapokra mindkét fél jogosultsága megszűnik.
Meglévő gyermekek új házasságban
Egy hölgy várandósan ment férjhez (a 91. napot már betöltötte), kéri az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt is. Jár neki?
Az nem számít, ha a felek bármelyikének, vagy kettejüknek közösen már van gyermeke, és ezért, vagy várandósként a házasság megkötésekor már jogosultak családi kedvezményre. Ilyen esetben mindkét kedvezmény megilleti őket, mégpedig az első-házas kedvezményt sorrendben a családi kedvezményt megelőzően kell figyelembe venni, mindaddig, amíg újabb gyermekre tekintettel a házaspár további családi kedvezményre nem válik jogosulttá. Ez a sorrendiség biztosítja, hogy elegendő adóalap hiányában a családi kedvezmény emiatt le nem vonható része járulékkedvezményként érvényesíthető (az elsőházas kedvezmény a járulékból nem jár).
Például adott egy család, ahol az apa előző házasságából származó két gyermeke után a volt feleség jogosult a családi pótlékra, és ő veszi igénybe a családi kedvezményt is. Az apa második házasságában az új feleségnek van két saját gyermeke, akik után a családi pótlékot ő kapja, továbbá 91. napot meghaladóan 2016. február 2. óta várandós. Az új házasságkötés 2016. február 20-án történt, az új feleségnek ez az első házassága. Ebben az esetben a családi kedvezményen kívül még igénybe vehetik az első házasokat megillető kedvezményt is? Ki, mire jogosult év közben, illetve mely kedvezmények érvényesíthetőek csak az év végén?
A volt feleség által nevelt két gyermek után az apát nem illeti meg családi kedvezmény.
Az új feleség a házasság megkötése előtt még januárban kettő, februárban három kedvezményezett eltartott után érvényesíthet családi kedvezményt. Márciustól kezdve a férj is mindkét gyermekre és a magzatra tekintettel jogosult családi kedvezményre, így azt közösen is érvényesíthetik. Mivel az anya már a házasság megkötése előtt jogosult volt mindkét gyermek és a magzat után a családi kedvezményre, márciustól az elsőházas kedvezmény is megilleti a házaspárt. Ha az asszony januári-februári jövedelme alapján a családi kedvezményt nem tudta érvényesíteni, utólag a férjjel az adóbevallásukban megoszthatják azt, de a két meglévő gyermek vonatkozásában csak akkor, ha az anya nem vette igénybe az egyedülállóknak járó magasabb összegű családi pótlékot.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
Hogyan kell visszafizetni a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményt?
Egy munkavállaló az év végi összesített adóigazolása szerint, augusztus-december hónapokra igénybe vette az első házas kedvezményt, majd október-december hónapokra a családi kedvezményt is. Ez esetben a jogosulatlanul igénybe vett elsőházas kedvezményt hogyan kell visszafizetni? Van ennek szankciója?
A munkáltatónak az adóelőleget a magánszemély által írásban adott adóelőleg-nyilatkozat figyelembevételével kell megállapítania mindaddig, amíg azt a magánszemély nem módosítja, vagy vissza nem vonja. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.
Ha ez a magánszemély a családi kedvezmény igénylésekor az elsőházas kedvezményre vonatkozó nyilatkozatát nem vonta vissza, a levont adóelőleg három hónapon át jogosulatlanul 3×5000 forinttal kevesebb volt az előírtnál. Ha pedig ennek következtében a magánszemély adóbevallásában 10 ezer forintot meghaladó szja befizetési különbözet mutatkozik, azt be kell fizetnie, valamint annak 12 százalékát különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie.
