Keresik az adóátalakítás legjobb forgatókönyvét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szigorú titoktartás mellett tanácskoznak a kormány érintett miniszterei és az MSZP-frakció, illetve munkacsoport vezetői az adórendszer átalakításának lehetőségeiről. A differenciált áfaemelés is szóba került, de végleges forgatókönyv egyelőre nincs. A négyszázalékos szolidaritási adót viszont szinte biztos, hogy eltörlik – legalább két lépcsőben.

Folyamatos az egyeztetés, a háttéranyagok előállítása és a lehetséges megoldások számítása az adórendszer tervezett átalakítása ügyében mind a kormányban, mind pedig az MSZP érintett szakértői csoportjaiban. A téma igencsak kényes a szűk pénzügyi és politikai mozgástér miatt egyaránt. Úgy tudjuk, a pénzügyminiszter számításai szerint 300-400 milliárdos mozgástérrel lehet számolni: 50-100 milliárd forint az adóátrendezés nélküli pluszforrás, 50 milliárd a feketegazdaság kifehérítéséből használható fel, további 50 milliárd pedig a „”tárcaspórolásokból””. A maradék 200 milliárdot az adóátrendezésből lehet összegyűjteni, azonban minél magasabbra igyekeznek nyomni a keretösszeget, annál gyakrabban kerül szóba a fogyasztási adók esetleges megemelése a másik oldalon.

Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök már korábban, az MSZP egyik zárt frakcióülésén említette a négyszázmilliárd forintos mozgásteret, mint remélt lehetőséget. Úgy tudjuk, hogy a kormányfő úgy ítélte meg: a gazdaság fejlődésével, valamint az adókedvezmények kiterjedt körének átvizsgálásával teremthető forrás ahhoz, hogy a kormány a saját értékei szerint előrelépjen. Gyurcsány már akkor közölte az övéivel, hogy kizárólag három kedvezményterülethez nem kíván hozzányúlni, ezek az utazás, a munkába járás és az üdülés. A csomagterv azóta bővül, legalábbis részleteiben.

A Népszabadság információi szerint három miniszter (Veres János pénzügy-, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti, Bajnai Gordon nemzeti fejlesztésügyi és gazdasági miniszter), valamint két szakértő társaságában tárgyalt az MSZP-frakció, illetve munkacsoport vezetőivel az adórendszer átalakításáról. Az első ilyen, szigorúan zártkörű tanácskozás múlt hét keddjén volt, a következőt ma tartják. Az MSZP részéről várhatóan ismét jelen lesz Lendvai Ildikó frakcióvezető és helyettese, Katona Béla, valamint többek között Gúr Nándor, Kovács Tibor, Szanyi Tibor, Tukacs István, Szabó Zoltán, Szabó Lajos és Molnár László; a tárgyalócsoport összlétszáma körülbelül húsz fő. Úgy tudjuk, hogy az előző tanácskozáson Gyurcsány Ferenc egyebek mellett arról beszélt: differenciált áfaemeléssel növelhetőek lennének azok a bevételek, amelyek az adóátrendezés mozgásterét számottevően bővítenék. Egységes emelésről azonban nem lehet szó, a kormányfő álláspontja szerint a szociálisan érzékeny területeken (ilyen az energia) megmaradna a húszszázalékos forgalmi adó, a többi területen pedig visszaemelnék azt a huszonöt százalékos kulcsra. Belső forrásaink szerint nagyobb a támogatottsága a jövedékiadó-emelésnek, az üzemanyag kivételével, amelynek ára már így is az egekbe szökött.

Arról továbbra sincs egységes álláspont, hogy a megszerzett többletet mely területre összpontosítsák. A személyi jövedelemadó csökkentését az SZDSZ mellett több szocialista is szorgalmazza, mégis várható, hogy inkább a munkára rakódó terheket fogják csökkenteni – ezt az irányelvet a kormányfő már korábban kijelölte. A legbiztosabbnak most az tűnik, hogy eltörlik a négyszázalékos szolidaritási adót, amelyet a megszorítások elején amúgy is csak átmeneti intézkedésként vezettek be. Ezt egyébként a szocialisták többsége és a vállalkozások is támogatnák – van, aki csak több lépcsőben. Kérdés ugyanakkor, hogy mindez mire lesz elegendő; elképzelhető ugyanis, hogy a szolidaritási adó eltörlése máris véget vet a további lépéseknek. Az adókedvezmények megnyirbálása bizonyosra vehető, de további forrásokra szükség lesz. A zártkörű tanácskozáson egyébként tudomásunk szerint az is szóba került, hogy az adóátrendezéseket nem különálló, kisebb lépésekben, hanem egységes csomagban kell bejelenteni. A tervezet végső formába öntéséig még több forduló, több egyeztetés is hátravan. Korábban augusztus elejére ígértek tematikus frakcióülést az ügyben, ám ezt áttették augusztus végére. Az már most látszik, hogy a szocialista frakció az adórendszer egyszerűsítése mellett áll ki.

Fidesz: áfa- és jövedékiadó-csökkentést!

Július elején ismertette a nagyobbik ellenzéki párt – immár sokadik – álláspontját adóügyekben. Orbán Viktor pártelnök és Varga Mihály alelnök (volt pénzügyminiszter) közösen jelentette be, hogy javaslatuk szerint a benzin jövedéki adóját a mostani 103,5 forintról 90,5 forintra kell mérsékelni; az alapvető élelmiszerek (húsok, felvágottak, tojás, tej és tejtermékek, liszt, kenyér és péksütemények, zöldségek és gyümölcsök) áfáját pedig 20-ról 5 százalékra, akárcsak a távhő áfáját. A kormány szerint a Fidesz javaslata 318 milliárd forint költségvetési bevételkiesést okozna. A kabinet azonban jelezte: a miniszterelnök örömmel venné, ha a Fidesz elnöke a javaslataikról szóló hatástanulmányt is megmutatná, mert mindig nyitottak a párbeszédre.

Forrás: Népszabadság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.