Készpénzes számla sztornírozása, teljesítés több napos munkánál

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy cég készpénzes számlát állított ki, de nem részletezte külön a vásárolt tételeket, azaz egy összeget írt rá, azzal a kitétellel, hogy szerződés szerint. A vevő a számlát nem fogadta el, reklamációval élt. Kérdésként merült fel, hogy mi a teendő ilyenkor? Egy másik esetben a több napos teljesítés számlázása okozott problémát. Erről olvashatnak az Adó-Kérdések és Válaszok 2009/2. számában.

Az első kérdés többféle szabálytalanságot tár fel, ami miatt kissé nehezen értelmezhető a helyzet – mutat rá a válaszadó. A probléma lényege abból áll, hogy a készpénzes számlát a pénzmozgással egyidejűleg kell kiállítani. A vásárló, mint az adásvétel másik szerződéses partnere, a számla maradéktalan kifizetésével elismerte a teljesítés valódiságát, helyességét. A kifizetés tehát elismerést jelent, így a számla tartalmát nem kifogásolhatja jogszerűen, amennyiben a szerződés nem rendelkezett kifejezetten arról, hogy a számlát milyen részletezésben állítsák ki. Ha a szerződés a számla részletezéséről rendelkezik, akkor viszont nem kellett volna a készpénzes számlát kifizetni, mivel a szerződéstől eltérő kiállítása a vonatkozó előírás megsértését jelenti.

Ha a vásárló az áru ellenértékét nem fizette meg, akkor a készpénzes számla kiállítása volt jogszerűtlen, mivel a készpénzmozgás a számla kiállításával azonos időben nem történt meg.

A megoldás a szerződésben résztvevő felek kezében van. Meg kell egyezniük abban, hogy a számlát készpénzben, vagy átutalással egyenlítsék ki. Amennyiben a vételárat készpénzben fizetik meg, úgy ajánlatos a készpénz átvételéről átvételi (bevételi) bizonylatot is kiállítani. Az eredeti számlát sztornírozni kell, és olyan új számlát kell kiállítani, amelynek a tartalma a szerződő felek számára minden tekintetben, így a részletezést illetően is elfogadható. Az új számlában utalni kell a korábbi (sztornírozott) számla számára is. Az új számla teljesítési időpontjának meg kell egyeznie az eredeti számla teljesítési időpontjával, a számla kiállításának a napja pedig a valóságos kiállítási dátumnak megfelelően szerepeljen.

A második kérdés arra vonatkozik, hogy több napos, szóban kötött szerződés alapján történő munkavégzés esetén milyen teljesítési időpontot kell a számlán feltüntetni akkor, ha a gépnaplón a megrendelő minden nap igazolja a munkavégzést. A cég gyakorlata az volt, hogy az utolsó napot tüntették fel teljesítési időpontnak, de mások szerint itt gyűjtőszámláról van szó különböző teljesítési időpontokkal.

Az áfatörvény szerint gyűjtőszámlát csak akkor lehet kiállítani, ha erre vonatkozóan előzetesen a szerződő felek kifejezetten megállapodtak. Amennyiben ilyen megállapodás nincs, illetőleg a munkavégzésre vonatkozó megállapodás (szerződés) ilyen kitételt nem tartalmaz, akkor nem szabad gyűjtőszámlát kiállítani. A kérdést övező szövegkörnyezetből kiolvasható az eddig követett eljárás, amit nem tanácsos feladni, mivel a leírt módszer jogszerű és helyes. A teljesítési időpont az a nap, amikor a megállapodásban szereplő munkát elvégezték, illetve befejezték. Még akkor is e szerint kell a számlán a teljesítési időpontot feltüntetni, ha az a munka több napon keresztül eltart.

---