Két új START kártya júliustól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2007. évi XIV. törvény módosította a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szabályait. (A jogszabály a Magyar Közlöny 2007/36. számában jelent meg.)

Pontosították a START kártyára való jogosultság feltételeit. Tekintettel arra, hogy a START-kártya és az ahhoz kapcsolódó járulékkedvezmény a pályakezdők elhelyezkedését segíti elő, akik először lépnek a munkaerőpiacra. Éppen ezért a módosított rendelkezések értelmében a jövőben nem igényelhetnek kártyát azok, akik korábban vállalkozási vagy megbízási szerződés, illetve vállalkozói igazolvány alapján már dolgoztak.

Az újonnan bevezetendő, szintén kétéves érvényességű START PLUSZ kártyát az a személy válthatja ki, aki a gyes, a gyed, illetve a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának a megszűnését követő egy éven belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltés után a gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. START plusz kártyát válthatnak ki a tartósan álláskeresők is.

A START PLUSZ kártyával rendelkezők foglalkoztatása után a munkaadót mentesül a tételes eho megfizetése alól, továbbá a 3 százalékos munkaadói járulék és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tizenöt százalékának, második évében huszonöt százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli. A munkaadó ez utóbbi kedvezményt legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Fontos szabály, hogy a járulékkedvezmény csak akkor jár, ha a foglalkoztatás időtartama a harminc napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.

A munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő álláskeresők ún. START EXTRA kártyát válthatnak ki. Halmozottan hátrányos helyzetben lévőnek minősíti a törvény a 50 év feletti, illetve legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) rendelkező tartós álláskeresőket. A munkaadót a START EXTRA kártyával foglalkoztatott dolgozója után az alábbi járulékkedvezmény illeti meg:

  • mentesül a tételes eho megfizetése alól, továbbá
  • a foglalkoztatás első évében mentesül a 3 százalékos munkaadói járulék, valamint a 29 százalékos
    társadalombiztosítási járulék megfizetése alól, a második évben pedig ezek együttes összege helyett a bruttó munkabér tizenöt százalékát köteles csak járulékként megfizetni.

Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.