Kétszer kettő néha öt – Te fizetsz a bank helyett?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ügyfeleikre terhelik a kereskedelmi bankok a bankközi piacon tapasztalható kamatemelkedésből adódó többletköltséget, derül ki a brit jegybank tegnap közétett jelentéséből. A központi bank adatai szerint ugyanis augusztusban tovább nőttek a jelzáloghitelek kamatai.

Az emelkedés azonban nem csak a lakáshiteleket, de az összes jelzálogfedezetes hitelt érintette, a bankok és hitelszövetkezetek által alkalmazott kamatok 1998 óta nem voltak ilyen magasak. A változó kamatozású jelzáloghitelek esetében az átlagos kamat elérte a 7,69 százalékát, amely jelentősen meghaladja az 5,75 százalékos irányadó rátát.

A közgazdászok szerint a kamatok további növekedése több tényezőre vezethető vissza: egyrészt szerepet játszik benne a brit bankok amerikai piacon való kitettsége. Másrészt a júliusi kamatemelés és a bankközi kamatlábak emelkedése még most érezteti hatását.

A szakértők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a rendkívül magas kamatok fokozzák a lakosságra nehezedő terheket, amely végeredményként a fogyasztás és az ingatlanpiaci kereslet visszaeséséhez vezet majd.

A két hónapja tartó hitelválság érthetően megnövelte a bizonytalanságot a londoni bankok körében, melynek hatására a három hónapos Libor kamatláb, melyen a bankok egymás között hiteleket nyújtanak, emelkedik. A Deutsche Bank vezető közgazdásza szerint a kamatemelések a háttérben álló események fényében érthetőek, a lakossági hitelkamatok növekedése azonban semmiképpen sem tesz jót a brit gazdaságnak.

Forrás: Pénzcentrum



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.