Kettéválik a szociális segély

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kettéválik a szociális segélyezési rendszer: rendszeres és rendelkezésre állási járadékot kapnának a rászorulók. A szociális tárca tervei szerint bizonyos családok természetbeni juttatásként – óvodában, iskolában nyújtott támogatásként – kapnák meg a családi pótlékot. Az illetékesek azzal zárkóznak el a részletek ismertetése elől, hogy még kiérleletlen a koncepció.

A szociális rendszer átalakításának részletes ismertetése elől elzárkózik a szociális tárca, egyelőre csak az MSZP-frakcióval ismertette meg a szakminiszter a tervezetet. A Világgazdaság úgy tudja, Szűcs Erika célként határozta meg, hogy legalább 80 ezer munkaképes embert vonjanak be a szociális foglalkoztatásba. Ennek jegyében két csoportba sorolnák a segélyezetteket: azokra, akik továbbra is rendszeres szociális segélyben részesülnének, s azokra, akik úgynevezett rendelkezésre állási járadékot kapnának.

Kőnig Éva, a szociális tárca főosztályvezetője lapunknak csak annyit mondott el, hogy a korábbi segélyt felváltó rendelkezésre állási járadékra az lesz jogosult, aki nem kap munkát, s az önkormányzat sem tud számára munkalehetőséget felajánlani. Az elnevezés megváltoztatását az indokolja, hogy az ellátás nem lesz folyamatos, azt csak addig folyósítják, amíg az egyébként munkaképes igénylőnek nem tudnak foglalkoztatást biztosítani. Ebbe a kategóriába becslések szerint úgy 150-200 ezer, jelenleg szociális segélyben részesülő tartozna – ők dolgoznának, de nincs rá módjuk. Azt még nem határozták meg, hogy a rendelkezési állományba tartozók mennyi járandóságra tarthatnak majd igényt.

Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója az InfoRádiónak nyilatkozva ugyanakkor arról is beszélt, hogy többlépcsős rendszer segítségével bővítenék a foglalkoztatottságot. A rendszert kettébontanák: a szociális segélyben részesülők mellett megjelenne a szociális közmunkában részt vevők köre is. A szocialista politikus szerint ehhez az önkormányzatoknak el kellene készíteniük az éves közmunkaprogramot. A szociális közmunkába fektetett önkormányzati hozzájárulásnak azonban kisebbnek kellene lennie, mint a segély önrésze, amit az érintettek munkabérként kapnának.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elfogadhatónak tartja a szociális rendszer kettéválasztásának a gondolatát. Lapunknak azt mondta: meg kell védeni a fizikailag vagy mentális okok miatt munkavégzésre alkalmatlan embereket, s pénzt kell adni nekik, hogy jusson tejre, kenyérre. Azt azonban nem lehet majd tétlenül szemlélni, hogy a rendszeres szociális segélyt felvevők a hét végén mondjuk a szomszéd szőlőjét kötözzék.

Változtatásokat tervez a kormány a családi pótlék folyósításában is. A módosítás nem minden családot érint majd, lényege, hogy bizonyos esetekben közvetlenül a gyermekeket segítő, természetbeni – elsősorban óvodákban és iskolákban nyújtott – juttatássá alakulna át a pótlék. Zongor Gábor, a Területi Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára erről egy interjúban úgy nyilatkozott: meg kell vizsgálni, hogyan lehet az átalakítás során garantálni az elszegényedő családok gyermekeinek az ellátását s úgy alakítani a pénzbeli és a természetbeni juttatások arányát, hogy a célok teljesüljenek. A főtitkár szerint egy jól kiérlelt változtatáshoz több idő kell, s nem lehet probléma, ha a segélyezési rendszer nem a jövő év január elsejétől változik meg – ahogy azt a kormány tervezi.

A közcélú, a közhasznú és a közmunkára szánt források kasszájának egybenyitását vetette fel a szocialisták szakpolitikusa. Juhászné Lévai Katalin indítványai között szerepel, hogy a közfoglalkoztatási tervet egészítse ki egy esélyegyenlőségi terv is, mivel hiába hívnak be valakit közmunkára, ha a településen nincs bölcsőde vagy óvoda, így nem tudja a közmunkára behívott a gyermekét a munka idejére elhelyezni.

Szűcs Erika: Hathavi közcélú munka a cél

A szociális és munkaügyi tárca vezetője új intézkedések bevezetését ígérte a Vasárnapi Híreknek nyilatkozva, amelyek szerinte megszüntetnék az önkormányzatok ellenérdekeltségét a közfoglalkoztatásban. Szűcs Erika szerint úgy kellene átformálni a szociális rendszert, hogy egyértelművé váljon: legális munkát vállalni érdemesebb, sőt muszáj. Rámutatott, hogy ma jelentős munkaerő-tartaléka van az országnak a rendszeresen segélyezettek között; június közepén 200 ezren voltak, és – állítja – legalább a felük képes dolgozni. Azt szeretnék elérni, hogy lényegesen növekedjék a segélyezettek számára a legális munkakínálat. Ma az önkormányzatoknak kell közcélú munkát szervezniük, minimum évi 30 napot, ami kevés, legalább hat hónapra lenne szükség – mondta. Bevezetnék a Régió Start-kártyát is, amelynek az a lényege – jegyezte meg -, hogy aki segélyezettet foglalkoztat, 3 évig ne kelljen az illető után járulékot fizetnie. Harmadik új elemként említette a miniszter, hogy aki nagy infrastrukturális pályázatra jelentkezik, vállalja, hogy az alkalmazottainak legalább 10 százaléka a segélyezettek közül kerül ki.

Forrás: Népszabadság

---