Kevesebb a munkaügyi per

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági válság nem csak a munkavállalókat, a munkáltatókat is elbizonytalanította

A válság, a leépítési-elbocsátási hullám nem érzékelhető a munkaügyi bíróságokon. Nemhogy növekedett volna, bizonyos területeken – többek között a munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos jogvitákban – csökkent az ügyek száma. A visszaesés jelentős, országosan 18 százalékos, azaz csaknem ezerrel kevesebb keresetet regisztráltak az előző évinél. Ezt Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke mondta a Világgazdaságnak. Megítélése szerint ennek legvalószínűbb oka a bizonytalanság. A tapasztalatok azt mutatják, a csődközeli cégek nem igazán tudják, mit is tehetnének. A dolgozók elbocsátása, kifizetése óriási terhet jelentene számukra, ezért – kényszerből, esetenként rosszhiszeműségből –, ameddig csak lehet, nem csukják be a gyárkaput, kivárják, hogy a dolgozó szüntesse meg a munkaviszonyát.

Ők azonban szintén tanácstalanok. Többnyire a kifizetésre várnak, sokan úgy vélik, ha valóban bezár a vállalat, nincs miért bíróságra menni, miért tetéznék a veszteségeiket. A per ugyanis nagy kockázat, különösen tavaly február óta, amikor megszűnt a munkavállaló költségmentessége a munkaügyi jogvitákban. Így, ha elveszti a pert, neki kell fizetnie nemcsak az „ellenfél” ügyvédi kiadásait, hanem a per kezdetekor le nem rótt illetékeket, a felmerült szakértői költséget és a tanú(k) díját is, ez pedig igencsak tetemes összegre rúghat.

Handó Tünde szerint a munkavállalók a költségkedvezmények módosulása előtt is ezerszer is megfontolták, fellépjenek-e a munkaadóikkal szemben, különösen akkor, ha még munkaviszonyban álltak. Ám a munkaviszony megszűnése után sem szaladtak alapos ok nélkül a bíróságra. Az elnök asszony ritkán találkozott olyan perrel, amelyet kifejezetten rosszhiszeműen indítottak a dolgozók.

Bár az ügyek összességükben nem csökkentek olyan jelentős mértékben, mint ahogy arra az új költségszabályok alapján számítottak, a jogviszony-megszüntetéssel, továbbá a munkaszerződéssel és a leltárhiánnyal kapcsolatos perek visszaesése a módosításra vezethető vissza – vélekedett Handó Tünde. Tavaly nyáron még voltak próbálkozások a költségkedvezmény visszaállítására, eredménytelenül.
Szakértők szerint nem a költségkedvezmények megvonásával, hanem az egyezségkötésre irányuló mediáció alkalmazásával lenne célszerű csökkenteni a jogviták számát. A fővárosi, a fővárosi munkaügyi, valamint a szegedi városi ítélkező fórumon kísérletképpen helyben igénybe vehetők a közvetítők, illetve az érdeklődők megismerkedhetnek a közvetítői eljárás menetével, előnyeivel. A fővárosi munkaügyi bírák pedig mediátori tréningeken vesznek részt. A munkaügyi tárgyalások a törvényi előírásnak megfelelően ugyanis már évek óta egyeztetéssel kezdődnek. Most – a külföldi tapasztalatok alapján – „beleerősítenek”, növelni kívánják az egyeztetés hatékonyságát – árulta el lapunk kérdésére Handó Tünde.

Forrás: Világgazdaság Online

---