Kevesebb állás lehet a magasabb minimálbér ára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy helyben toporog az Országos Érdekegyeztető Tanács: nem hogy a jövő évi minimálbér mértékéről, a béremelés elveiről sem sikerült megállapodniuk. Közben egyre több szakértő hívja fel a figyelmet arra: egy eltúlzott béremelés további munkahelyeket sodorhat veszélybe.

Nem közeledtek az álláspontok az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén, a szakszervezetek továbbra is azt szeretnék, ha jövőre a minimálbér 71 500-ról 80 ezer forintra emelkedne, a kormány a reálkeresetek szinten tartását szorgalmazza, a minimálbér-növekedést ellenző munkaadók a bérajánlás elveiben akartak egyezséget. A felek ugyanazokkal az érvekkel álltak elő, amelyekkel korábban.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azt sulykolta, hogy az új adótörvény, a személyi jövedelemadó adósávjának eltolása és az adójóváírás változása nyomán jövőre az átlagnál többet keresők nettó jövedelme nő, így a kormány azoknál javasol bruttóbér-emelést, akik keresete jóval elmarad az átlagtól – azaz bruttó 200 ezer forint alatt.

– Nagyon egyszerű a képlet, a jelenlegi gazdasági helyzetben a lehető legkisebb béremelésben kellene megállapodni annak érdekében, hogy minél több munkahely maradjon meg – mondta lapunknak Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris stratégia és közgazdasági elemzésekért felelős igazgatója. Hasonlóan nyilatkoztak az MTI által megkérdezett szakértők is. Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője szerint legfeljebb az infláció mértékével megegyező emelés lenne indokolt és szükséges. Tekintettel a prognosztizált 4,1 százalékos fogyasztói árindexre, a minimálbérnek jövőre 74 500 forint körül kellene alakulnia.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója tovább ment, szerinte még az infláció mértékével sem kellene korrigálni a minimálbért. – A munkahelyek megtartása a legfőbb prioritás, és a szolidaritás elve alapján azokat a munkavállalókat kellene segíteni, akik a legrászorultabbak – mondta. Rózsa Gergely, az Ecostat osztályvezetője valószínűtlennek tartja azt a megoldást, hogy egyáltalán ne nőjön a minimálbér, egy inflációval megegyező vagy kissé a feletti emelést tartana elfogadhatónak.

Csermely Ágnes szerint az átlagos reálbércsökkenést kibontva kiderül, a közszféra esetében visszaesés, a versenyszférát tekintve azonban stagnálás mutatkozik. Január-július között a versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett, a költségvetésiben 8,1 százalékkal zuhant a reálkereset az előző év azonos időszakához képest. Ez azt jelenti, hogy az előbbi esetben a bérek elszakadtak a reális gazdasági folyamatoktól, hiszen a GDP idén hét százalék feletti mértékben csökken. A versenyszféra túlélésre játszik, ám előbb-utóbb alkalmazkodnia kell. Csermely Ágnes szerint több lehetséges megoldás van, ha semmiképp nem a bérek visszafogásával próbálják a kiesett profitot pótolni. A termelők áremelést hajtanak végre, a feketegazdaságban foglalkoztatják tovább a munkavállalókat, vagy elbocsátanak.

A minimálbér javasolt 12 százalékos emelése tovább rontja a versenyszféra profittermelő képességét, és mivel az árak emelése a fogyasztás drasztikus zuhanása miatt nehezen elképzelhető, vélhetően a legtöbben a munkavállalókon próbálják majd csökkenteni veszteségeiket – állítja több elemző.

Csermely Ágnes szerint mivel az adóváltozások csak az átlagkeresetűeknek kedveznek, érthető, hogy a minimálbérek emelésével az amúgy is nehezebb helyzetbe került szegényeket próbálják segíteni. Ám a fegyver kétélű. Válságban az a jellemző, hogy először a legalacsonyabb végzettségű, leginkább nélkülözhető, a helyzet javulásakor legkönnyebben pótolható munkaerőtől szabadulnak meg a cégek. Az eddig elbocsátott 160 ezer alkalmazottból mindössze 20 ezer volt szellemi foglalkozású – támasztja alá érvelését. Magyarul, ha drágul a legolcsóbb munkaerő, még többet küldenek el közülük.

Csermely Ágnes hozzáteszi, mindenkinek önmérsékletet kellene tanúsítania, ugyanis ha a világban belátható időn belül meg is indul a növekedés, a magyar gazdaságban a pozitív jelek csak 2010 második felében várhatók. Az ország kilábalása szempontjából alapvető kérdés a foglalkoztatottság, hiszen minél többen dolgoznak, annál gyorsabban fordulhat növekedésbe a gazdaság. A megőrzött munkahelyek segítenek a költségvetési kiadások mérséklésében, és a bankszektor szempontjából is kulcsfontosságú, hogy minél kevesebben legyenek azok, akik állásuk elvesztése miatt nem tudják fizetni hiteleiket. Ráadásul – tette hozzá – a bankrendszer megtérülése is attól függ, hányan dolgoznak, mennyien vesznek fel hiteleket, és közülük mennyien nem tudják fizetni a terheket.

Adler Judit szerint igazából nem is a jövedelem, hanem a teljesítmény alapján kellene differenciálni a béremeléseket, és azoknak a munkavállalóknak a keresetét növelni, akik a legjobban hozzá tudnak járulni a cég talpon maradásához. Ráadásul – mondta Csermely Ágnes – már a jelenlegi minimálbérek mellett is kevés olyan munkahely jön létre, amely az alacsonyabb képzettségűeknek szól. Hogy még differenciáltabb legyen a kép, elmondta, az MNB arra számít, hogy jövőre tovább nő a munkanélküliség. Az exportra termelő feldolgozóipari vállalatok már a válság elején elbocsátották a feleslegessé vált munkaerőt, vagy rövidített munkahéten dolgoztatják, illetve teljesítmény alapján bérezik az alkalmazottakat.

A krízis mára elérte a belföldi keresletre építő szolgáltatói ágazatokat is, mint például a kereskedelem és a vendéglátóipar. Ezek azok a területek, ahol a legtöbb minimálbéres van – fizetségük többi részét feketén kapják meg. A minimálbér emelése a kereslet várható szűkülésével párosulva tehát ezekben az ágazatokban is elbocsátásokat vagy a feketegazdaság felé mozdulást eredményezhet.

Forrás: Népszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.