Ki van a NAV célkeresztjében 2019-ben?

Szerző: Fajcsák Gábor
Dátum: 2019. április 25.
Címkék: , ,
Rovat:
A NAV 2019-re vonatkozó ellenőrzési céljai között a költségvetési bevételek védelme, a rejtett gazdaság és az adóelkerülések visszaszorítása, valamint az önkéntes jogkövetésre való ösztönzés az áll az elsődleges helyen. Ennek érdekében az adóhatóság mindent meg is tesz, hogy az egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló valós idejű adatok kockázatelemzésével és a gyors ellenőrzésekkel megpróbálja e célkitűzést teljesíteni, kiemelten figyelve néhány területre.

A NAV ellenőrzései három fő területre koncentrálnak 2019-ben; a jelentős költségvetési kockázatot jelentő adózói körök és tevékenységek ellenőrzésére, azaz a rejtett gazdaságra; a kiemelt adózókra; valamint az önkéntes jogkövetést szeretnék jelentősen előmozdítani.

Jelentős költségvetési kockázatú adózói körök, tevékenységek ellenőrzése, azaz fellépés a rejtett gazdaság ellen

A munkaerő-kölcsönzés terén az adókikerülésre használt „foglalkoztatói” láncolatok folyamatos feltárása, a foglalkoztatáshoz kötődő közterhek megfizettetése, a törvények betartatása lesz elsődlegesen NAV célkeresztben. Ez a fókusz már csak azért sem meglepő, mert a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatottak száma mára már eléri a 160 ezer dolgozót.

Ez előrevetíti, hogy az ellenőrzések során kiemelt figyelmet kap a feldolgozóipar, az adminisztrációs területek széles köre, a mezőgazdaság, valamint logisztika, amely iparágakban a betanított munkások, szakmunkások, segédmunkások iránt a legnagyobb a kereslet. Kiemelten számíthat ellenőrzésre az a több mint 800 cég, amely ma Magyarországon munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik.

A munkaerőt igénybe vevő cégektől pedig elvárható az a körültekintés, hogy ellenőrizzék a munkaerőt kölcsönbe adó vállalkozások adózási fegyelmét, múltját. Figyeljenek arra, hogy ne közbeiktatott társaságokkal és vállalkozási szerződés keretében vegyenek igénybe munkaerőt! A NAV a munkaerő kölcsönzéssel érintett magánszemélyek átjelentéseit is figyelemmel tudja kíséri, vagyis a folyamatos átjelentéssel érintett munkavállalókat kölcsönbe adó és kölcsönző cégek vizsgálatokra számíthatnak. Az adómegállapításhoz kapcsolódó adóbírság szankció alapestben 50 százalék, amennyiben viszont szándékos adóelkerülést is megállapít az adóhatóság, akkor az adóbírság mértéke akár a vitatott adókötelezettség 200 százaléka is lehet.

Ezen túl a NAV az előzetes kockázatelemzések eredményei alapján kiemelten ellenőrzi az alábbi területeket:

  • A foglalkoztatottak bejelentése és a kifizetői bevallások közötti anomáliákat az adóhatóság automatikusan észleli. E téren első lépésként csak az ún. támogató eljárások várhatóak, amelyek keretében az adóhatóság jelzi a talált hibát, eltérést a vállalkozás felé, s határidőt szab annak korrekciójára, az esetlegesen elmaradt befizetések, bejelentések pótlására.
  • A minimálbérre és a garantált bérminimumra történő átállásokat. Amennyiben az átállás nem történt meg, vagy a foglalkoztatott a szakképzettséget igénylő munkakörnél nem a garantált bérminimumot kapja, akkor az elmaradt adókötelezettségeket már adóbírsággal növelten kell megfizetni.
  • A személyi változással – vezető tisztségviselő, vagy tulajdonos váltással – érintett vállalkozások körében a strómanrendszer visszaszorítása miatt várhatóak ellenőrzések.
  • Az elektronikus kereskedelemben – mind a termékértékesítések, mind a szolgáltatásnyújtások körében – különös tekintettel a webhelyekre és a webáruházakra a NAV a határon átnyúló kereskedéseket fogja figyelemmel kísérni áfa szempontjából, hiszen itt a forgalmi adó helyes bevallása és megfizetése jelentős költségvetési hatású.
  • A gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedőknél a rendelkezésre álló online pénztárgép adatok elemzése alapján az iparági elvárható nyereségesség egyszerűen nyomon követhető az adóhatóság számára. Az alkatrész beszerzések adataival a csalások egy része felderíthető, ezért az adóhatóság már naprakész adatokból felkészülten indíthatja meg ellenőrzési tevékenységét.
  • Az építőipari vállalkozásoknál, a személyszállítóknál, a szálláshely-szolgáltatók, szállodák, internetes szállásmegosztó portálokon keresztül szolgáltatók körében a NAV egyre több adattal rendelkezik az egyes szektorok kockázatelemzéshez célzott ellenőrzéséhez. Valós időben látja az adatok jelentős részét, a turisztikai információkra vonatkozó adatokat, illetve az adatszolgáltatási egyezmények révén akár külföldi partnerektől is sokkal könnyebben hozzáfér az ellenőrzéshez szükséges információkhoz.
  • A termékmozgásokat az adóhatóság eddig is kiemelten kezelte, mára pedig számos adatbázis segíti a tudatosan felépített számlázási láncolatokban részt vevő vállalkozások, a csalárd ügyletek és személyek kiszűrését. Néhány fontosabb elemet említve ezek közül az adóhoz kapcsolódó EKÁER-bejelentések, az online pénztárgép adattárház, az adószakmai (adóalany, pénzforgalmi, folyószámla, ellenőrzési),az E-számla, a gépjármű mozgás észlelés adattárház adataiból feltárt kockázatok, információk alapján a NAV ellenőrzéseket, foglalásokat, büntető eljárásokat indíthat az érintett adózókkal szemben.
  • A zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemben az országhatáron átnyúló csalárd számlázási láncolatok révén, áfacsalással bonyolított zöldség- és gyümölcs-kereskedelmi ügyletek visszaszorítására is az előbb említett eszközökre támaszkodva fog fellépni a hivatal.
  • A társasági adókedvezmények közül elsősorban a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének ellenőrzésére számíthatnak az adózók. Mivel a fejlesztési adókedvezmény meghatározott feltételekhez kötött, milliárdos, vagy több százmilliós érték feletti beruházások számára biztosított, több évre szóló tao csökkentést kínál munkahelyek teremtésért cserébe, ezek az elsősorban a közép-magyarországi régión kívüli cégek is folyamatos figyelem középpontjában állnak.
  • Azoknál az adózóknál, akiknél a NAV 2017-ben és 2018-ban eredménytelenül zárta a támogató eljárást az adózók együttműködésének hiánya miatt, az adóellenőrzések elvégzésére lehet számítani.
  • A hamis áruk – a legjellemzőbbek ezek közül a ruhaneműk, az élelmiszeripari termékek, jövedéki termékek: alkohol, benzin, cigaretta – kiszűrése, a szerzői jogvédelemhez kapcsolódó jogsértések felderítése kiemelt cél.
  • A jövedéki termékek közül a dohánygyártmányoknál a feketepiac visszaszorítása, illetve az „engedélyesek” szabályszerű működésének biztosítása, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek feketepiacának visszaszorítása lesz meghatározó.
  • A vámhatóság a nem uniós státuszú árukra vonatkozó vámszabályok betartásának, az áru helyes tarifális besorolásának, az áru bejelentett származásának, a vámérték valódiságának vizsgálatát fogja kiemelt figyelemmel kísérni.

Érdemes figyelemmel kísérni a megyei, fővárosi adó- és vámigazgatóságok heti rendszerességű Adótraffipax előrejelzését is, mert ezek pontosan a tartalmazzák az ellenőrzési időszak és helyszínek adatait is.

Adóhatósági ellenőrzések új alapelvei

Hogy jobban megértsük az utóbbi időben megjelenő adóhatósági szemléletet, az alábbi elveket kell figyelembe venniük a cégeknek:

  • a valós idejű ellenőrzésekkel a múlt helyett már egyre inkább a jelent ellenőrzi az adóhatóság;
  • az adózói minősítést kiemelten kezelik (megbízható, kockázatos adózói minősítés jelentősége);
  • az átfogó ellenőrzések helyett egyre inkább az egyes gazdasági eseménytípusok kerülnek előtérbe.

Az adóellenőrzések menetrendje 2019

Fontos tisztában lennie minden vállalkozásnak azzal, hogy a közzétett ellenőrzési terv és az annak alapján indítandó összes adóhatósági cselekvés mögött ma már a kockázatelemzés áll. Az adózóknál feltárt anomáliák, illetve az azonosított kockázatok függvényében fog az adóhatóság fellépni. Támogató eljárást (ebben az esetben jogkövetkezmények nélkül tudunk kommunikálni az adóhatósággal),jogkövetési vizsgálatot (általában az adóellenőrzést előzi meg, vagy helyettesíti, már bírságkiszabás is megjelenthet, de még tudunk önellenőrizni akár az eljárás alatt is),adóellenőrzést (megindításával beáll az önellenőrzési tilalom, adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék szankciók várhatóak),vagy büntetőeljárást indítva az adózó kapcsán.

Nagy adózók ellenőrzése

A legtöbb adót fizető társaságokat (legnagyobb adóteljesítményű adózók, kiemelt adózók) költségvetési hatásuk miatt a NAV folyamatosan figyelemmel kíséri. Kiemelten ellenőrzi az ebbe a körbe újonnan bekerült adózókat.

Vonatkozásukban a NAV kiemelt figyelmet fordít az adózók transzferárképzési gyakorlatára és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére. A országonkénti (CBC) adatszolgáltatás és információcsere alapján kapott és beszerzett adatokat a NAV kockázatelemzésre használja s az eredményektől függően támogató eljárást, jogkövetési vizsgálatot, vagy indokolt esetben adóellenőrzést folytat le.

Önkéntes jogkövetés

A NAV 2019-ben – a kockázatelemzések során feltárt anomáliák, adózói mulasztások megszüntetését szolgáló – támogató eljárásokat jellemzően az alábbi adózói körben végzi:

  • a turizmusfejlesztési hozzájárulás alanyainál (étkezőhelyiségi vendéglátás);
  • a nemzetközi, automatikus információcsere révén beérkezett adatok alapján nem megfelelő mértékű adót fizető, vagy egyáltalán nem adózó adóalanyoknál (bankok, befektetési társaságok, biztosítási társaságok számlainformáció adatszolgáltatása, jövedelemadatok másik tagállami adóhatóságtól);
  • az egyéni vállalkozóknál, akiknek máshol van bejelentett, 36 órás munkaviszonyuk;
  • a foglalkoztatóknál, az alkalmazottak bejelentésére és az ehhez kapcsolódó bevallásokra fókuszálva.

A jogkövető szándékú vállalkozásoknál a támogató eljárások mellett az adózóknál feltárt anomáliák, illetve az azonosított kockázatok megszüntetésére a NAV jogkövetési vizsgálatokat is végez. A Társaságok ezzel összefüggésben jó, ha tudják, hogy sem a támogató eljárás, sem a jogkövetési vizsgálat megindítása nem keletkeztet önellenőrzési tilalmat, vagyis nem zárja ki esetükben az eljárás alatt az önellenőrzést.

Miért fontos az adózónak az adózói minősítés?

Azt, hogy melyik eszközhöz fog nyúlni az adóhatóság nagyban befolyásolja az adózók minősítése (megbízható, általános, kockázatos). Ezért minden adózónak (cégjegyzékben szereplő vállalkozás, csoportos adóalany, áfa-regisztráltak) érdekében áll, hogy megbízható adózó státusszal rendelkezzen.

Megbízható adózói minősítéssel nem csak az adóhatósági ellenőrzések számát redukálhatjuk, de további kedvezményekre is jogosultak leszünk. Rövidebb határidejű ellenőrzésre, gyorsabb kiutalásra, automatikus fizetési könnyítésre, és ami különösen fontos, feleakkora adóbírságra és mulasztási bírságra számíthatunk, mint amit a törvény nevesít.

Ezzel szemben a kockázatos minősítésű adózók a minősítés fennállása alatt (1 év) fokozott adóhatósági jelenlétre, ellenőrzésekre, magasabb bírság és pótlék tételekre (esetükben az irányadó adóbírság és mulasztási bírság felső határa 30 százalékkal megnő a késedelmi pótlék pedig a törvényben nevesített mérték 150 százaléka),hosszabb kiutalási és ellenőrzési határidőre számíthatnak.

A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM Hungary adóüzletág-vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


A bulinegyedben ellenőriz a NAV
2019. május 24.

Újra a NAV célkeresztjébe került a fővárosi bulinegyed. A NAV kiemelt figyelmet fordít a forgalmazott alkoholtartalmú termékek minőségének ellenőrzésére.

Kiútkeresés az ‘alagútból’ (1979-87)
2019. május 24.

Az Új Gazdasági Mechanizmus kudarcát követően a kormányzat kihasználta a világpiaci hitelbőséget, és szép lassan eladósította Magyarországot. Az életszínvonal folyamatosan emelkedett, növekedett a GDP, mégis a fejlett ipari országokhoz viszonyított helyzet nem javult, hanem romlott. A gazdaság dinamizálása elengedhetetlenné vált a 80-as évek elejére.