Kiemelt célpontok az APEH-nál – Érdemes figyelni!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az APEH- nek 2007-ben kiemelt feladata a társadalombiztosítási alapok bevételeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, a járulékfizetésre kötelezettek jogkövetésének ellenőrzése, valamint a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a magánszemélyek jövedelmei és vagyongyarapodása összhangjának vizsgálata.

2007. évben az APEH 60 000 olyan ellenőrzés végzését irányozta elő, amely a járulék és az egészségügyi hozzájárulás kötelezettségek teljesítését vizsgálja.

2007. első negyedévének végéig 14 700 ellenőrzést végeztek el a hivatal munkatársai, melynek során mintegy 2,8 milliárd Ft nettó járulék-különbözetet állapítottak meg, amely 46 % százalékkal haladja meg a 2006. évi ugyanazon időszakban feltárt nettó járulékkülönbözetet.

2007-ben ellenőrzésre kerül a bejelentések valóságtartalma annál a foglalkoztatónál, egyéni vállalkozónál, társas vállalkozónál, amely bejelentette, hogy a tényleges járulék alap alacsonyabb a vizsgált időszakban meghatározott minimum járulék alapnál, különös tekintettel a vállalkozásból származó jövedelemre.

Ugyancsak kiemelt figyelmet fordít az állami adóhatóság azokra a társas és egyéni vállalkozókra, akik több éve a minimálbér alapulvételével teljesítették a járulékfizetési kötelezettségüket.

Jellemzően a minimum járulékalapot figyelmen kívül hagyó, és a több éve minimálbér alapján járulékot fizető vállalkozóknál indokolt esetben vagyonosodási vizsgálat lefolytatását is kezdeményezi az APEH.

A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is nagy hangsúlyt helyez az állami adóhatóság a fekete és a szürke gazdaság felszámolására, különösen a kockázatos tevékenységet végzőknél (pl. építőipar).

Kiemelt figyelmet fordítanak a revizorok a személyi jövedelemadó ellenőrzések során feltárt szabálytalanságok járulék és egészségügyi hozzájárulás vonzatának megállapítására.

Az állami adóhatóság fokozottan ellenőrzés alá vonja a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásokat.

Az ún. színlelt szerződések – a munkaviszonyt kijátszó polgári jogi jogviszonyok – átminősítésének vizsgálata továbbra is kiemelt feladata az ellenőrzési szakterületnek.

Forrás: Pénzcentrum


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.