Kiemelt figyelem a nemzetközi értékpapír-juttatási programokon

Egyre elterjedtebb munkavállalói javadalmazási forma hazánkban is az értékpapír-juttatás, aminek egy változata a külföldi anyavállalatok részvényjuttatási programjából származó jövedelem biztosítása. Ezek a juttatási programok a multinacionális vállalatok körében igen népszerűek, mert kiválóan alkalmasak nemcsak a munkavállalók hosszú távú lojalitásának ösztönzésére, hanem üzleti szemléletének erősítésére is. Ugyanakkor érdemes körültekintően figyelni az ezen jövedelmekre vonatkozó adókötelezettségekre is, mert egy ellenőrzés során adódhatnak olyan hibák, amik bírságot vonhatnak magukkal.

A nemzetközi részvényprogramok magyar személyi jövedelemadó adminisztrációja számos kihívást rejteget összetettségének köszönhetően, illetve az alkalmazandó speciális adózási szabályokra tekintettel is. Főszabály szerint ugyanis az adóelőleg megállapítása, az adó megfizetése, valamint bevallása a magánszemélyt közvetlenül terhelő feladat, amely komoly terhet róhat a személyi jövedelemadó szabályokban kevésbé jártas magánszemélyekre.

A NAV is felfigyelhet az értékpapír-juttatási programokból származó jövedelmekre

Fontos, hogy a NAV akár közvetve is azonosítani tudja a nemzetközi részvényjuttatási programból származó jövedelmet, illetve az abban részt vevő magánszemélyeket. A magyar társaságnál folytatott adóhatósági ellenőrzés során például a részvényprogramhoz kapcsolódó költségátterhelések mentén a programok könnyen azonosíthatók, és ennek eredményeként, amint azt a közelmúltbeli tapasztalatok is alátámasztják, az adóhatóság adott esetben akár a programban részt vevő magánszemélyeknél is elrendelhet ellenőrzési eljárásokat. „A külföldről származó jövedelmek speciális adóbevallási kötelezettségei miatt előfordulhat, hogy a magánszemély jóhiszemű eljárás mellett is hibásan teljesíti az adókötelezettségeket. Az éves adóbevallások áttekintése során az adóhatóság ezt azonosíthatja, ami több évre vonatkozóan is magában hordozza a bírságok, pótlékok kockázatát” – hívja fel a figyelmet Lakatos Laura, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A nemzetközi adatcsere egyezmények pedig közvetlenül is tovább erősítik a magyar hatóságok lehetőségeit a külföldről származó részvényjövedelmek azonosításában és ellenőrzésében.

Érdemes segítséget nyújtani a munkavállalók részére

Az adókockázatok mérséklése és az adóellenőrzésekkel járó kényelmetlenségek elkerülése érdekében érdemes lehet a munkavállalók részére általános segítséget nyújtani. „Tapasztalataink szerint ennek megfelelő módja lehet például egy általános, a legtöbb munkavállaló által alkalmazható adózási útmutató készítése, mely gyakorlati segítséget tud nyújtani a jövedelem mértékének megállapítása és a vonatkozó adóterhek kiszámítása, megfizetése és bevallása terén. Speciális esetekben, például nemzetközi kiküldöttek vagy tartósan külföldről távmunkában foglalkoztatott személyek esetén további, személyre szabott tanácsadás is szükséges lehet” – ismertette Lakatos Laura.

Tőkepiaci szabályok, avagy nem csak a NAV figyel

Az adózási kérdések mellett sok esetben elsiklik a figyelem más szabályozó hatóságok elvárásai fölött. Például értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala esetén a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott kibocsátási tájékoztató készítése és közzététele szükséges. A tájékoztató készítésével és közzétételével járó követelményeknek való megfelelés és MNB általi engedélyezés jelentős kötelezettségeket ró a kibocsátókra és a kibocsátási eljárás hosszát is érinti. Ugyanakkor bizonyos esetekben nyilvános forgalomba hozatal esetén is sor kerülhet az értékpapírok kibocsátására tájékoztató készítése és közzététele nélkül, ennek feltételeit szükséges minden esetben előzetesen és alaposan megvizsgálni.

„Fontos megjegyezni, hogy a zártkörűség és a kivételszabályok sem mentesítenek a Magyar Nemzeti Bank felé teljesítendő bejelentési kötelezettségek teljesítése alól. Tapasztalataink szerint gyakran elmaradnak ezek a bejelentések, holott az MNB vonatkozó vizsgálati gyakorlata szigorodott, és akár már egyetlen elmulasztott bejelentés esetén is jelentős összegű felügyeleti bírságot szabhat ki a pénzügyi felügyeleti hatóság” – figyelmeztet Al Sallami Linda, a Deloitte Legal ügyvédi iroda Bankjog, Finanszírozás és Tőkepiac csoportvezető partnere.

Forrás: Deloitte

---