Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hosszas huzavona és évekig tartó előkészítés után november 9-én elfogadta a parlament az új Polgári Törvénykönyvet (Ptk). A kódex számos tartalmi újdonságot hozott, de jelentősen megváltozott a jogszabály felépítése is. Továbbra is nyitott kérdés ugyanakkor, hogy mikortól kell az új Ptk-t alkalmazni.
November 20-án a Magyar Közlöny 165. számában jelent meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény. A kódex hét könyvből áll. Az első könyvben a bevezető rendelkezéseket, alapelveket találjuk. A második könyv a személyeket, a harmadik könyv a családjogi szabályokat tartalmazza. A negyedik könyvben szerepelnek a dologi joggal, az ötödik könyvben a kötelmi joggal, szerződésekkel, kártérítéssel, a hatodik könyvben pedig az örökléssel kapcsolatos előírások. A hetedik könyv a záró rendelkezések címet viseli, ebben az értelmező rendelkezéseket és a határidők számításával kapcsolatos szabályokat helyezték el. Jelentősen megváltozott a törvényi szakaszok számozása is. Minden szakasz megjelölése két részből tevődik össze, az adott könyv számára történő utalás mellett szerepel gyakorlatilag a szakasznak a könyvön belüli, minden esetben egyes számtól induló száma. A kódex hatálybalépésének az időpontja még nem ismert, arról külön törvény rendelkezik majd.
A tartalmi újdonságok között kiemelendő, hogy a jelenleg külön törvényben szereplő családjogi szabályok is integrálódtak az új Ptk-ba, a kötelmi jogi részben több új szerződést is nevesítettek (pl. közvetítői és üzletszerzői szerződés, fogyasztói kölcsönszerződés, lízingszerződés, faktoring szerződés, garanciaszerződés, vételi jog biztosítéki célú kikötése).
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
