Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Júliustól egységes a bankok elszámolási rendszere az EU-ban, ami kijátszhatóvá teszi a pénzügyi tranzakciós illetéket – írja a Napi Gazdaság. A kormány kompromisszumra kényszerülhet.
Július másodikától a hazai bankok által használt elszámolási rendszer teljesen megegyezik majd az összes európai országban működővel, azzal a különbséggel, hogy a magyar rendszerben nem euró-, hanem forintalapú tranzakciók futnak majd. A konvertibilitási szabályok, valamint szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós alapelv nyomán nem lehet megtiltani, hogy a jövőben bármely külföldi pénzintézet forintszámlát vezessen és forintutalásokat bonyolítson ügyfelei részére. Ebben az esetben pedig teljes joggal utalhatnak a külföldi bankok bármilyen hazai forintszámlára pénzt, az utalás ugyanúgy napon belül megérkezik, mintha hazai bankok között futott volna. Csakhogy ezen utalások után nem lehet majd tranzakciós illetéket felszámítani – írja a Napi Gazdaság.
A lap szerint a kormányzat az illeték koncepciójának kidolgozásánál nem számolt ezzel a lehetőséggel.
A helyzet megoldását az jelentheti, ha a kabinet kompromisszumokat köt a bankokkal és a nagy cégekkel – elsősorban az ő tranzakcióik „elköltöztetésére” van reális esély –, és mégis maximálják a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!