Kína gazdasága és adórendszere

A kínai gazdasági csodának az alapja az volt, hogy Teng Hsziao ping a nyolcvanas-kilencvenes években tömegével küldött ki ösztöndíjjal kínai diákokat vezető amerikai egyetemekre. Az országot alacsony adók jellemzik, amelyek már fontosabb beruházásösztönző szereppel bírnak, mint a korántsem alacsony munkabérek.

Kínát – joggal – a „legek” országának is nevezik. Sok mindenben a legnagyobb vagy a legnagyobbak egyike. Népessége jelenleg becslések szerint eléri az 1,4 milliárd főt, ezzel a világ legnépesebb országa. A kínai állampolgárok (többségük han nemzetiségű kínai, de vannak jócskán más nemzetiségűek is) teszik ki a Föld lakosságának 19 %-át, azaz csaknem minden ötödik földi halandó kínai. Gazdasága jelenleg a második legnagyobb a világon: a GDP összértéke 14,1 trillió USD (csak összehasonlításképpen: a világ legnagyobb gazdasága az Egyesült Államoké 21,4 trillió USD-vel), míg a harmadik helyezett Japán gazdasági teljesítménye 5 trillió USD körül van. Területe is impozáns, a világ harmadik legnagyobb kiterjedésű országa 9,7 millió négyzetkilométeren terül el, bár ennek egy része sivatag vagy csak alacsony eltartó képességű és népsűrűségű terület. A lakosság nagy része a nagy folyók völgyében vagy a tengerparton él, kifejezetten magas népsűrűségű területeken.

Kína gazdasági teljesítménye impozáns, gazdasága teljes vertikummal rendelkezik: a mezőgazdaságtól a gépgyártáson át a high-tech iparágakig mindenben jelentős a teljesítménye. Természeti kincsekben nem különösebben gazdag, jelentős részben behozatalra szorul, de ebben kivétel képeznek a ritka földfémek. Jelenleg a világ ritka földfém bányászatának 90%-át Kínában zajlik. Nem véletlenül állította Teng Hsziao Ping kínai vezető, hogy ami a Közel-Kelet számára az olaj, az Kínának a ritka földfém. Ennek csak részben az oka, hogy Kína nagy készletekkel rendelkezik (az ismert készletek kb. 40%-ával), az igazi ok, hogy a jelenlegi bányászati technológia különösen környezetszennyező, ezért számos országban ez a bányászati technológia be van tiltva.

A ritka földfémeket a kémia vitaminjának nevezik, mert ezek segítségével és ötvözetével más fémek minőségi tulajdonságai nagy mértékben javíthatók. Mivel az elektronikai eszközök és a számítógépek gyártásban és különösen az okostelefonok előállításában a ritka földfémek nélkülözhetetlenek, ezért Kínának ezen a téren stratégiai előnye van versenytársaival szemben. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború során Kína többször azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a ritka földfémek exportját. A ritka földfémek magas világpiaci ára és a kiszolgáltatottság miatt egyre több ország látott hozzá saját készleteinek kitermeléséhez, ezért a közeljövőben várhatóan Kína részesedése a ritka földfém kitermelésben 70%-ra esik vissza.

Kína gazdasági felfutásának, a kínai gazdasági csodának az alapja az volt, hogy Teng Hsziao ping kínai vezető – kihasználva az amerikai-kínai kapcsolatok látványos javulását – a nyolcvanas-kilencvenes években tömegével küldött ki ösztöndíjjal kínai diákokat vezető amerikai egyetemekre, akik visszatérve magukkal hozták a tudást, a know-how-t. Különösen a high tech iparágakban és a számítástechnikában volt hasznos ezeknek a diákoknak a szerepe, akik mára már az egykori mestereik komoly versenytársaivá váltak.

Néhány adat jól mutatja azt a szédítő fejlődést, amit Kína az informatika és a mobiltelefonok terén elért. Egyértelműen a világ első számú mobiltelefon-előállítója Kína: évi egy milliárd készüléket termel a 11, többségükben számunkra ismeretlen kínai mobilgyártó vállalat. Kínában 850 millió mobiltelefon van üzemben, ezzel világelsők. A mobiltelefonok 60%-a okostelefon/smart phone, a belépő szinttől a csúcstechnológiáig mindenben van versenyképes kínai termék.

A kínai gazdaság az elmúlt három évtizedben bámulatos növekedési potenciállal rendelkezett. Majdnem minden évben a legnagyobb globális növekedést produkálta és egyetlen évben sem volt gazdasági visszaesés, beleértve a 2008-as pénzügyi válságot is, amikor a növekedés kisebb volt ugyan, de nem negatív. A csúcs év 2007 volt, amikor a gazdaság 14% növekedett. Az idei előrejelzés 6%-ot mutat, ami Kínában alacsonynak számít, de figyelembe véve a COVID-19 hatását, kiemelkedő eredmény. Némi pánikot okozott az év első felében, hogy az első negyedévi adatok – harminc év után először – visszaesést mutattak, de a második félévben már stabilan működött a gazdaság, ezért az előrejelzések szerint a 6%-os cél elérhető. A kínai gazdaságba nagyon sok állami forrást öntöttek és sokféle stimulust, kedvezményt, hitelmoratóriumot stb. alkalmaztak a növekedés érdekében, de ezek pontos mértékéről – a kínai adatszolgáltatás megbízhatatlansága miatt – nem rendelkezünk megbízható adatokkal.

Ami Kína adórendszerét illeti, általában alacsony adók jellemzik. Ma már ezek fontosabb beruházásösztönző szereppel bírnak, mint a korántsem alacsony munkabérek. A munkabérek jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban: az átlagbér nagyjából 1000 EUR, a minimálbér 320 EUR, tehát a szegényebb EU-tagországok színvonalán van. Az állam adóbevételei a GDP 17%-át teszik ki (összehasonlításképpen ez az arány Magyarországon több mint kétszerese a kínainak).

Az általános forgalmi adó 16%, tehát szintén alacsonyabb az európai átlagnál. A társasági adó ugyan viszonylag magas, 25%, de számos kedvezmény miatt az átlagosan fizetett társasági adó 10-15% között van. A személyi jövedelemadó erősen progresszív, 100 000 USD összegig viszonylag alacsony, efelett már 30% és akinek az éves jövedelme eléri vagy meghaladja a 150 000 USD összeget, az 45%-ot fizet, ez egyébként a marginális kulcs. Kínában helyi adók egyáltalán nincsenek.

Összegzésképpen elmondható, hogy az év első felében a szakértők többsége azt várta, hogy Kína gazdasága a COVID-19 válság miatt megrendül, a globális ellátási láncok lerövidülnek és esetleg áthelyeződnek a felhasználókhoz közelebb fekvő országokba. Ma már az az elemzői konszenzus, hogy Kína viszonylag kis veszteséggel vészelte át a COVID 19 okozta válságot és magabiztosan őrzi második helyét a világ meghatározó gazdaságai között.
BDOA cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság
2021. január 22.

Hétezer milliárd forinttal nőtt tavaly a magyar államadósság

2020-ban 9 százalék körüli volt az államháztartási hiány, nagyobb részben e magas hiány miatt jelentősen, nagyjából hétezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság, a korábbi évnél magasabb áfa-, szja és taobevételek mellett.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP
2021. január 22.

Adóparadicsomok feketelistája: szigorúbb lesz az EP

Az 587 szavazattal, 50 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint nem lenne szabad olyan országokat eltávolítani a feketelistáról, amelyek csak jelképesen változatják meg adózási rendszerüket.

MKOE: Felesleges adminisztrációt okoz az 1 százalékos iparűzési adó
2021. január 22.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) közleménye szerint a szervezet még 2020 december végén kérte meg a Pénzügyminisztérium illetékeseit és az önkormányzati adóhatóságokat, hogy fordítsák meg az 1 százalékos iparűzési adó bejelentgetési logikáját.