Kinek jó az egyszámjegyű egykulcsos tao?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Váratlan és egyben meglepő bejelentést tett a miniszterelnök, a társasági adókulcs 2017-től egykulcsos és egyben egyszámjegyű lesz. A következőkben röviden azt kívántuk összefoglalni, mely vállalkozásokra és egyéb szereplőkre milyen hatást gyakorolhat a 9 százalékos TAO kulcs. 

A stabilitási törvény rendelkezései szerint az egykulcsos társasági adó bevezetésére 2020. január elsejétől lett volna kötelezett a jogalkotó. Korábbi, törvénymódosítást megelőző rendelkezések szerint ez a határidő 2015. január elseje volt. Ezért is váratlan, hogy egy ötéves halasztás időszak közepette történik e lépés.

Mint minden adócsökkentésnek, ennek a tervnek is ki lehet emelni a pozitív hatásait: több pénz marad a vállalkozásoknál adózás utáni eredmény szinten. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kedvező következmények eltérő mértékűek.

Az adókulcs egységesítés és csökkentés fő kedvezményezettjei egyértelműen azok a vállalkozások, amelyeknek adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, hisz az ő esetükben az e limit feletti adóalapra eső adó lényegében megfeleződik.

Annak a több mint ezer vállalkozásnak, melynek adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, többsége a magyar gazdasági szerkezet sajátosságai miatt külföldi tulajdonosi hátterű társaság. Ezek közül eddig is számosan éltek beruházási adókedvezménnyel. E változás különösen azok számára lesz kedvező, amelyek esetében ezek az adókedvezmények már kifutóban vannak, így rájuk már a 19 százalékos adókulcs alkalmazása vonatkozna. 

A KKV szektor számára az egy százalékpontos adócsökkentés jelentős hatást nem fog gyakorolni. A korábban bejelentett minimálbér és garantált bérminimum emelés, illetve a többi bérszinten jelentkező bérnyomás hatására prognosztizálható jelentős költségnövekedés, még a szociális hozzájárulási adó bejelentett csökkentésével együtt is a vállalkozások jövedelmezőségét jelentősen ronthatja, melyet a társasági adó csökkentése nem fog tudni kompenzálni. Az ő adózott eredményük jelentősen csökkenhet.

Az adókulcs csökkentések hatására – természeténél fogva – a társasági és osztalékadóról szóló törvényben már korábban is jelenlévő, illetve 2017-től bevezetendő adó és adókedvezmények attraktivitása csökkenni fog. Akár az is előfordulhat, hogy egy jelentősebb beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezményt ilyen alacsony adókulcs mellett nem lehet felhasználni a rendelkezésre álló tíz év alatt. 

A társasági adókedvezmények kedvezményezettjei – így különösen a látvány-csapatsport szervezetek, az előadó-művészeti szervezetek, valamint a filmalkotások – a jövő évtől kezdődően várhatóan kevesebb támogatásra, adófelajánlásra számíthatnak, hiszen kisebb lesz a fizetendő adó mértéke, az összes adótömeg, amelyből a felajánlással, támogatással élni lehet. 

A korábban bejelentett szociális hozzájárulási adó csökkentés és a jelenleg ismertté vált társasági adókulcscsökkentés felveti azt a kérdést is, hogy a KIVA adókulcsát nem kívánják-e ezzel együtt csökkenteni, mivel ellenkező esetben annak versenyképessége az évközi határérték növekedésekkel együtt is csökkenni fog, mely a korábbi szándékokkal ellentétes lenne.

Megvizsgálandó kérdésnek ígérkezik az ún. ellenőrzött külföldi társaságok (sokszor leegyszerűsítve csak off-shore társaság értelemben használják) szabályozása is. A jelenleg hatályos magyar rendelkezések szerint – kissé leegyszerűsítve a szabályozást – kedvezőtlen megítélés alá eshetnek azok a közvetve, vagy közvetlenül magyar magánszemély tulajdonossal, vagy többségében magyar forrásból származó bevétellel rendelkező külföldi társaságok, melyek ténylegesen megfizetett társasági adója és adóalapja hányadosa  nem éri el a 10 százalékot. Ez pedig magasabb a jövőre tervezett magyar társasági adókulcsnál. Vajon az idei jogalkotás során ez korrigálva lesz-e?

A bejelentett intézkedések hatására Magyarországon a társasági adó egyetlen kulcsa mind európai léptékben, mind a régióban kirívóan alacsony lesz. Ennek pozitív hatását a vállalkozások akkor élvezhetik, ha azok jövedelmezősége kedvezően alakul.

A jövő évi várható béremelkedések ezzel ellentétesen fognak hatni. Mindezek alapján felvetődik a kérdés, hogy a sokszor említett versenyképesség vonatkozásban a körülbelül 150 milliárd forint bevétel kiesést jelentő intézkedés a legcélravezetőbb, vagy ha adócsökkentésről gondolkodunk nem lenne-e a vállalkozások nagyobb része számára kedvezőbb a szociális hozzájárulási adó további csökkentése. 

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

---