Kinek van esélye képeznie magát?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerőpiac aktivizálásával és a megfelelően képzett munkaerő célorientált foglalkoztatásával kíván gazdasági növekedést generálni a 2007-ben indult Társadalmi Megújulás Operatív Program, amely az eltelt két év során nem volt igazán sikeres. Most az a kérdés, hogy lehet-e forrást igényelni a TÁMOP-ból a várhatóan április végén meghirdetett „4+1 napos”” támogatáshoz kötelezően előírt képzés lebonyolítására.

Nem igazán ért el sikereket a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). Az indulása óta eltelt két év során vegyes kép alakult ki pályázatairól a pályázni vágyók és a pályázatukat már benyújtottak körében is.

Sok kritérium, sok dokumentáció

Nehézkes a képzések elszámolhatósága. A képzések (és a képzendők) számát sokszor a pályázatokon elnyert összeg nagysága határozza meg, s az így felépülő rendszer következménye, hogy a vállalkozások többször nem elégedettek a képzés végeredményével. A sok kritérium, a megkövetelt dokumentáció mennyisége is sokak számára riasztó.

A TÁMOP-ban többször is kinyitottak, majd bezártak pályázati ablakot, amelyből az szűrhető le, hogy elsőre nem sikerült a teljes keretet felhasználni. E miatt sem beszélhetünk teljes körű sikerről.

Sokfajta, aprólékosan lebontott kiírással lehet találkozni a programban, de arra nehéz választ találni, hogy a pályázatokat miért differenciálták ennyire – tudtuk meg Drimál Istvántól, az Easy Learning Hungary Kft. ügyvezetőjétől, aki szerint ezek elkészítése sem egyszerű. Egy vállalkozás önállóan nehezen tudja megoldani a feladatot. Gyakorlatilag eddig mindenkinek pályázatíróhoz kellett fordulnia. Fülöp Henrik, az informatikai oktatással foglalkozó IOSZIA Kft. igazgatója szerint probléma az is, hogy csak akkreditált intézmény képzéseire lehet elkölteni a pályázati pénzeket. Véleménye az, hogy a támogatási programot a valósághoz kellene igazítani, azaz most leginkább az átképzést kellene segíteni. Beszéltünk olyanokkal is, akik egyáltalán nem örültek, ha „támopos” cég kereste meg őket.

Természetesen azért a TÁMOP nyújtotta lehetőséggel sok esetben éltek a vállalkozások. Az sem volt ritka, hogy maga a képző cég készítette el a pályázatot. Nehezítette viszont a sikeres pályázati részvételt, hogy kötelező volt a támogatás létrejöttét nyilvánosan kommunikálni, de ennek mértékét már nem szabták meg. Az sem szerencsés, ha a támogatás összegét forint/fő/napban adják meg, helyette érdemesebb lenne képzési napokra vagy a tartalomra helyezni a hangsúlyt.

Képzéshez kötik a támogatást

Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára február végén vázolta fel a kormány „4+1 napos” támogatási elképzeléseit. Eszerint az állam minden ötödik munkanap bérköltségét átvállalja a munkáltatótól, a pályázó cégek munkavállalóinak legfeljebb 50 százalékáig. Az érintett cégeknek vállalniuk kell, hogy két éven át nem hajtanak végre létszámleépítést, a bértámogatásban lévő dolgozókat pedig hetente egyszer továbbképzésben részesítik.

A program közvetlenül összesen 25 ezer alkalmazott képzését és munkahelyének megőrzését segíti, közvetetten pedig mintegy 50 ezer munkahely megtartásához járul hozzá. Az új programban támogatott képzések – egyebek mellett szak- és informatikai ismeretek fejlesztése, nyelvoktatás – a válság utáni konjunkturális időszakban is fontos szerepet tölthetnek be a versenyképesség növelésében. A képzéseket az előzetes tervek szerint a regionális munkaügyi központokon keresztül szervezhetik a cégek.

– A kormányzat 4+1 napos munkahelymegtartó támogatásának hasznos eleme, hogy azt heti egyszeri képzéshez kötik. A heti másfél órás, rendszeres oktatás hatékonysága jelentős, mivel a jó eredményeket lehet kihozni az alkalmazottakból. Ha az elméleti oktatás szituációs játékokra épített gyakorlattal és hosszabb időtartamú tréningekkel egészül ki, akkor a képzésbe fektetett energia és pénz biztosan megtérül. Egy rendszeresen ismétlődő képzést a cég munkafolyamatába képzési terv elkészítésével lehet megfelelően beilleszteni. Ilyen dokumentum elkészítése ma még nem jellemző a hazai kkv-szektorra, pedig ez nagyban hozzájárulhat egy vállalkozás fejlődéséhez – mondta el a Piac & Profitnak Magda Attila, a Mira Consulting ügyvezető igazgatója, aki értékesítési specialistaként tart tréningeket.

A kormányzat elképzelése szerint a 4+1 napos támogatás pályázatait április végén írják ki, addig sok kérdés tisztázódhat. Többek között az is, hogy a TÁMOP-ból lehet-e forrást igényelni a támogatáshoz kötelezően előírt képzés lebonyolítására.

Forrás: Piac&Profit


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.