Kinevezték az APEH hét regionális vezetőjét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság elnöke csütörtökön átadta a kinevezési okiratokat a jövő év január elejétől működő regionális igazgatóságok vezetőinek.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke, Szikora János csütörtökön átadta a kinevezési okiratokat a jövő év január elejétől működő regionális igazgatóságok vezetőinek – közölte az adóhatóság. A régiók élére kinevezett igazgatók az APEH tájékoztatása szerint tapasztalt szakemberek, korábban megyei igazgatóként dolgoztak az adóhivatalban.

Az új regionális igazgatók:

  • Nagy László (észak-magyarországi régió),
  • Tamásné Czinege Csilla (dél-alföldi régió),
  • Mogyorósiné Gábor Hajnalka (észak-alföldi régió),
  • Kesjár János (dél-dunántúli régió),
  • Bocskay Vince (közép-dunántúli régió),
  • Umenhoffer Ferenc (nyugat-dunántúli régió),
  • Papp Albert (közép-magyarországi régió).

A regionális igazgatók három-három volt megyei igazgatóság munkáját irányítják, átlagosan 1.300-1.400 fős apparátusokkal dolgoznak.

A közép-magyarországi régióban ugyanakkor a fővárosi és pest-megyei igazgatóságok korábbi létszámának átvételével egy közel négy és félezer fős igazgatóság jön létre január elsejével.

Juhász István, az APEH elnökhelyettese korábban egy konferencián elmondta: az APEH területi igazgatóságainak száma jövőre 23-ról 7-re csökken.

A közép-magyarországi regionális igazgatóságon belül létrejön egy olyan szervezeti egység, amely az országos illetékességű ügyeket kezeli, s hozzá tartozik majd a 650 kiemelt adózó (2,2 milliárd forint adóvonzattal).

Ez az igazgatóság központosított ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, s magához vonhat ügyeket (például nemzetközi ügyek, kapcsolt vállalkozások, színlelt szerződések), egyes esetekben pedig kizárólagos illetékessége lesz.



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 9.

Ukrán munkavállalók elszállásolását terhelő áfa levonása

Egy belföldi áfaalany társaság a súlyos munkaerőhiány kiküszöbölése céljából külföldi munkavállalókat alkalmaz. A gyártási tevékenység folyamatosságának biztosítása és a szükséges munkaerő megtartása érdekében a társaság ingyenes szállást is biztosít nekik. A társaság kölcsönzött ukrán munkavállalókat is foglalkoztat. Ez utóbbi ukrán munkavállalók is igazoltan a társaságnál dolgoznak 100 százalékban, azonban az ő díjukat egy munkaerő-közvetítő cég számlázza. A kölcsönzött ukrán munkavállalók esetében a szállásköltség vagy a munkaerő-közvetítő cég díjában szerepel – mint járulékos költség –, vagy azt közvetlenül a társaság fizeti a szállásadóknak. Az Ukrajnában jelenleg fennálló háborús helyzet miatt az ukrán munkavállalók jelezték a társaságnak, hogy az Ukrajnában élő hozzátartozóik kimenekítéséhez szükséges bizonytalan ideig távol maradnak, illetve nem végeznek munkát, valamint a fenti időszakot követően csak akkor tudnak újra munkába állni, ha a hozzátartozóik elszállásolását az üzemek közelében meg tudják oldani. A társaság azt tervezi, hogy a jövőben az ukrán munkavállalók családtagjainak az elszállásolását is a jelenleg igénybe vett munkásszálláson oldja meg, akár plusz férőhelyek biztosításával. A szállásokat továbbra is az ukrán munkavállalók használnák, csak egy-egy szobában hozzátartozókat is elhelyeznének, vagyis minden szobában lenne ukrán munkavállaló, illetve egy-egy ukrán munkavállaló nagyobb szálláshelyet kapna. Így az ukrán munkavállalók maguk mellett tudhatják a hozzátartozóikat és folytathatják a munkát, a társaság pedig továbbra is rendelkezni fog a gyártáshoz szükséges munkaerővel. Levonhatja-e a társaság a saját maga által foglalkoztatott és a kölcsönzött ukrán munkavállalók, illetve azok hozzátartozóinak elszállásolását terhelő áfát? Az Adó szaklapban megjelent kérdés-válasz.

2022. augusztus 8.

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás az áfa rendszerében

A munkaerő-kölcsönzési szolgáltatás helyes áfa-rendszerbeli kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az ügyletben részt vevő felek tisztában legyenek a szolgáltatás alapját képező munkaerő-kölcsönzésre irányuló jogviszonnyal, majd a jogviszony minősítését követően a fordított adózás, valamint a – szolgáltatás jellegéből adódóan – az időszakos elszámolású ügyletek szabályaival. Megjegyzendő, hogy ugyan elméletileg a munkaerő-kölcsönzés tipikusan az átmeneti jellegű, ideiglenes munkaerő-igények kielégítésére szolgál, azonban számos esetben az adózók adóelkerülési törekvéseinek melegágyát is képezi. Az Adó szaklap cikke.