Kisvállalati adó: a járulékokat is kiváltja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemcsak létszám-, de éves árbevételi limithez is kötött a 2013-tól választható kisvállalati adó, amelynek részleteit a munkahelyvédelmi akcióterv részeként hétfői ülésnapján fogadta el a parlament. Az új adónem 25 fő alatti alkalmazotti létszám és 500 milliónál alacsonyabb árbevétel mellett választható.


A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslatot 236 igen szavazattal, 32 nem és 54 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A kisvállalati adót 2013. január 1-től választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, Bt, Kft, szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi- és közjegyző i iroda, szabadalmi ügyvivő i iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Az új adónem választásnak feltétele, hogy az adóévet megelőző évben az alkalmazottak száma ne haladja meg a 25 főt, és cég árbevétele ne haladja meg az 500 millió forintot. Feltétel továbbá, hogy az adóévet megelőző két naptári évben a társaság adószámát nem függesztették fel jogerősen, valamint az is, üzleti vének mérlegforduló napja december 31 és az adóévet megelőző évről készített beszámolójában mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot.

A létszám- és árbevételi limit számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adati alapján kell figyelembe venni.

Kizárással jár a szabályszegés

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő naptári év első napjával jön létre – olvasható a törvényjavaslatban. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1-je és december 20-a között kell megtenni; ugyanekkor kell bejelenteni azt is, ha a cég a továbbiakban nem kíván a kisvállalati adó hatálya alá tartozni. Nem választhatja az új adónemet az a cég, amelynek a bejelentés napján végrehajtható adótartozása nagyobb, mint 1 millió forint.

A kisvállalati adó hatálya alól kikerül a cég többek között akkor is, ha jogerősen megbírságolják számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt, illetve akkor, ha az adóalany adószámát jogerősen felfüggesztik. Szintén ezzel a következménnyel jár, ha az adóalany adótartozása a negyedév utolsó napján nagyobb, mint 1 millió forint, vagy ha változás miatt a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt.

Aki kikerült a kisvállalati adóból, az két évig nem választhatja ismét az adónemet.

Az adó mértéke, bevallás, adófizetés

A kisvállalati adó mértéke 16 százalék, megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

A kisvállalati adózást választó cég az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig vallja be; az adóalany az adóév első 11 hónapjára havonta, a tárgyhónapot követ hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg és az adó különbözetét a bevallással együtt kell befizetni, vagy visszaigényelni. A kisvállalati adózóknak év végén nem lesz adófeltöltési kötelezettségük.

Nem egyszerű az adóalap megállapítása

A kisvállalati adó alapja „az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege” – korrigálva a törvényben felsorolt tételekkel. Így az adóalapot a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök pedig növelik, az adóalap azonban nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél.

A kisvállalati adó alapját csökkenti többek között a felvett hitel összege, az adózó által nyújtott kölcsön törlesztése, a kötvénykibocsátás és a tőkebevonás is. Az adó alapját növeli egyebek mellett az adózónak nyújtott hitel törlesztése, a kötvény törlesztése, a tőkekivonás és az osztalékfizetés is.

Nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyonnak minősül, és a kisvállalati adó alapját növeli például a végleges pénzeszközátadás, az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés, a korábban keletkezett adófizetési kötelezettség teljesítése, tartozás térítés nélküli átvállalása, valamint behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve akkor, ha magánszemély javára történik.

Veszteségelhatárolás

Amennyiben a pénzügyi vagyon realizált változása bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel csökkenthető a pénzügyi vagyon realizált növekménye – azaz a veszteség elhatárolható.
Az elhatárolt veszteség összege 10 év alatt, egyenlő részletekben használható fel a következő adóévekben.

Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képező kiadás új beruházással (az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök beszerzése, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke) kapcsolatban adódott.

Iparűzési adó

A helyi iparűzési adó alapja a kisvállalati adózóknak egyszerűen is meghatározható, ugyanis a törvény lehetőséget ad arra, hogy a kisvállalati adózó a helyi iparűzési adó alapját a kisvállalati adóalap 20 százalékkal növelt összegében állapítsa meg.

Megjegyezzük, hogy az eredeti javaslathoz képest utólag bekerült a törvénybe a kisadózó vállalkozások iparűzési adójához kapcsolódó könnyítés is. Kisadózó vállalkozóként választható, hogy a helyi iparűzési adó alapja telephelye/székhelye szerinti önkorményzatonként 2,5 millió forint adóévente – így a kisadózó vállalkozóknak sem kell költségelszámolást vezetni, egyszerűen meghatározhatják az iparűzési adó alapját és összegét.

(A munkahelyvédelmi akcióterv részét képező járulékcsökkentésről és a pénzforgalmi elszámolásról itt olvashat részletesen. A tételes kisadózásról pedig itt tájékozódhat.)

Elfelejtette?
Semmi sincs veszve!

Ősszel is indítunk Mérlegképes képzést! Naptárért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.