Kisvállalati adó: kinek érdemes választani?

Szerző: Ado Online
Dátum: 2012. október 31.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkahelyvédelmi akcióterv két új adónemet vezet be 2013. január 1-től. Érdemes idejében megismerni a részletes feltételeket, hiszen hamarosan dönteni kell. Az Adó szaklap 2012/14-15. száma külön mellékletben, számítási példákkal ismertet meg az akcióterv jogszabályainak részleteivel. A mellékletből kiemelve tekintsük át, kinek érdemes a kisvállalati adó (KIVA) szerint adóznia 2013-ban.


A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben elfogadott kisvállalati adó elsősorban a foglalkoztatottság növelését célozza, bár tartalmaz olyan elemeket is, amelyek a beruházások ösztönzését szolgálják.

A kisvállalati adó bevezetése egy sajátos közgazdaságtani megközelítést valósít meg: az adóalap megállapításának módja és az adó által kiváltott adók együttese biztosítja, hogy a foglalkoztatottak után – az általános szabályhoz képest – kedvezményes mértékben kell közterheket viselni. A fókuszban tehát a foglalkoztatottság növelése áll.

A kisvállalati adóalapot pénzforgalmi szemléletből kiindulva kell meghatározni. A kisvállalati adó bevezetése ugyanis részben az egyszerűsítést is szolgálja. Szemléletét tekintve a pénzforgalmi szemléletű adózás közelebb hozza a vállalkozói igényeket az adómegállapítási szabályokhoz: az adóalap absztrakcióktól mentes, a kisvállalati adó alapját alapvetően az határozza meg, hogy a vállalkozás az adóévben mennyi „pénzt termelt”. Ez a szemléletbeli különbség természetesen nem jelenti azt, hogy a kisvállalati adót választó adózók a jövőben nem vennének igénybe könyvelői szolgáltatásokat.

Egy új adónem tervezése során alapvető kérdés, hogy az új adónem választható legyen vagy meghatározott körben kötelező legyen alkalmazni. E szempont érvényesülése leginkább költségvetési kérdés. A kisvállalati adó a választás lehetőségét biztosítja, így az új adónem bevezetése a vállalkozások terheit nem növeli. Az adózónak a kisvállalati adóalanyiságra vonatkozó választását december 20-áig kell bejelentenie az állami adóhatóságnak.

A kisvállalati adó széles körben alkalmazható. Az új adót a maximum 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják, 500 millió forintban meghatározott összes bevételi és mérlegfőösszeg határ alatt. Annak érdekében, hogy a kisvállalati adót ténylegesen a mikro- és kisvállalkozások alkalmazzák, a kapcsolt vállalkozások adatait az értékhatár szempontjából együttesen kell figyelembe venni. Természetesen az adóalanyiság időszaka alatt bekövetkező foglalkoztatottság-növelés nem eredményezi az adóalanyiság megszűnését: az adóalanyiság időszakában csak abban az esetben szűnik meg az adóalanyiság, ha az átlagos statisztikai létszám meghaladja az 50 főt.

A kisvállalati adó alapja az adózó pénzforgalmi szemléletű – módosító tételekkel korrigált – eredménye (a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége) növelve a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel. Az adó alapja – bizonyos kivételektől eltekintve – nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege.

A Kisvállalati adóról szóló törvény meghatározza az adóalapot korrigáló egyes tételeket is. Általános megközelítésben a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik az adóalapot (például hitelfelvétel, a tőkeemelés, az osztalék megszerzése), míg növelik a vállalkozáson kívülre helyezett pénzeszközök (például a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása vagy a tőkeleszállítás). Ily módon a vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot az új adónem alkalmazásában. Az adóalap védelme érdekében – a társasági adó szabályozáshoz hasonló módon – a törvény meghatározza, hogy mely esetben nem lehet valamely költséget, ráfordítást az adóalap szempontjából elszámoltnak tekinteni.

A kisvállalati adó választása esetén a vállalkozás mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. Az adó mértéke – e közterhek kiváltására is figyelemmel – az adó alapjának 16 százaléka.

Az adó éves adó (mégpedig a naptári évre választható), amelyet bevallani és megfizetni az adóévet követő május 31-éig kell. A költségvetési bevételek folyamatosságának biztosítása érdekében a kisvállalati adót választó adóalany negyedévente (bizonyos esetekben havonta) a korrigált (kisvállalati előleggel, osztalékkal, osztalékelőleggel növelt) pénzforgalmi szemlétű eredménye – vagy választása esetén annak módosító tételekkel korrigált összege után – és a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések után adóelőleg fizetésére kötelezett. Az adóelőleg alapja nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege. Az adóelőleg-megállapítási és fizetési szabályok módja okán a Kisvállalati adóról szóló törvény nem ír elő adóelőleg-kiegészítési („feltöltési”) kötelezettséget.

A törvény lehetővé teszi az adóévi veszteségek elhatárolását. A veszteség a pénzforgalmi szemléletű eredmény negatív összege. Ez az összeg szembeállítható a későbbi adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével, 10 év alatt egyenlő részletekben. A veszteségnek az a része, amely új beruházásnak felel meg, nem csak a későbbi évek pénzforgalmi szemléletű eredményével szemben vehető figyelembe csökkentő tételként, hanem a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel is. Így – elméleti megközelítésben – az új beruházásból származó veszteség szembeállítható a beruházás révén létrejövő munkahelyek miatt keletkező – adóalapot képező – járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel.


A kisvállalati adó alanyai

A kisvállalati adó széles körben alkalmazható adónem. Ezt egyrészt a lehetséges adóalanyok széles köre, másrészt a választásra jogosító értékhatárok magas összege biztosítja. Az adóalanyiságra, azaz az adó választására vonatkozó kritériumokat a törvény 16. §-a határozza meg.

A kisvállalati adó alanya lehet:

  • az egyéni cég,
  • a közkereseti társaság,
  • a betéti társaság,
  • a korlátolt felelősségű társaság,
  • a zártkörűen működő részvénytársaság,
  • a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
  • az erdőbirtokossági társulat,
  • a végrehajtó iroda,
  • az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
  • a szabadalmi ügyvivői iroda,
  • a külföldi vállalkozó,
  • a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Az adóalanyiság az erre irányuló választással jön létre. A felsorolt személyek a Kisvállalati adóról szóló törvény 16. § (2) bekezdése értelmében akkor választhatják a kisvállalati adó szerinti adózást, ha

„a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt;
b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét;
c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel;
d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.”

A cikk a továbbiakban részletesen elemzi az adóalanyiság fenti kritériumait, kitér a bejelentési kötelezettségre és az adóalap megállapításának számítási módszereire és a veszteségelhatárolás szabályaira is. A kisvállalati adó alanya adóelőleget is fizet, az adóelőleg alapjának meghatározását számítási példákkal is segíti a cikk. Emellett azt is megtudhatjuk, hogy hogyan lehet megszüntetni az adóalanyiságot, és mit kell „elkövetni” ahhoz, hogy kikerüljön a vállalkozás a KIVA hatálya alól. A kisvállalati adó választásához segítséget nyújthatnak a melléklet számítási példái.

A munkahelyvédelmi akcióterv részét képező új jogszabályok magyarázatát tartalmazó melléklet az Adó szaklap 2012/14-15. számában jelent meg, ez a lapszám a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.


Kapcsolódó cikkek:


Adózási tudnivalók szüretelőknek II.
2018. október 15.

A mezőgazdasági tevékenységet üzletszerűen folytató vállalkozások, gazdák számára az idényjellegű munkacsúcsokhoz, így az őszi betakarításhoz is az ún. egyszerűsített foglalkoztatás biztosít rugalmas alkalmazkodási lehetőséget.

Roncsautóban tárolták az adózatlan cigarettát
2018. október 13.

Hamis márkajelzésű ruhákat és nagy mennyiségű adózatlan cigarettát foglaltak le 215 millió forint értékben a NAV pénzügyőrei Budapesten egy ellenőrzéssorozatban.