Kóka a százmilliós villákról beszélt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szocialista képviselők igenlő szavazatával, a többi párt ellenszavazatai ellenében, hosszas vita után bocsátotta a parlament költségvetési bizottsága általános vitára az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot csütörtöki ülésén.

A Fidesz képviselői elsősorban a burkolt adóemelést kifogásolták, míg az SZDSZ képviselői azt hiányolták, hogy a módosítás egy eleme sem járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez.

Kóka János (SZDSZ) kifejezetten azt javasolta, hogy a kormány vonja vissza a beadott javaslatot és készítsen újat.

Karácsony Imréné pénzügyminisztériumi szakállamtitkár a módosítások közül a cégautó adót emelte ki, amit minden olyan autó után fizetni kell, amelyre költséget számolnak el. Jelenleg a több mint 400 ezer cégautó közül alig 30 ezer után fizetnek adót – mondta a szakállamtitkár.

Burkolt emelés

Mádi László (Fidesz) burkolt adóemelésnek nevezte a bírságok emelését, továbbá azt is, hogy a személyi jövedelemadó kulcsai változatlan értékhatárokhoz kötődnek, így ha lesz béremelés, akkor növekszik az adóterhelés. Ide sorolta a cégautó adót is.

Kovács Tibor (MSZP) védelmébe vette a cégautó adót, mondván, hogy többen fognak kevesebbet fizetni. Kóka János (SZDSZ) éppen ezt kifogásolta, mivel a kisvállalkozók ezt már nem tudják kifizetni, ugyanakkor a nagy kategóriájú vezetői kocsikat üzemeltető cégek adója indokolatlanul csökken.

Molnár Albert (MSZP) az egalizált cégautó adót – 1.600 köbcentiig 8 ezer, afelett 14 ezer forint – azzal védte, hogy a nagy kocsik vásárlásakor sok adót fizet a cég, amit folyamatosan folytat a benzinadó révén.

Kóka a százmilliós villákról

Kóka János kitért azokra az elmaradt adóreformokra, amelyek el nem fogadása hozzájárult ahhoz, hogy az SZDSZ kilépett a kormányból. Példaként említette egyebek közt az ingatlanadó elmaradását. Ezt azért tartotta fontosnak, mivel a minimálbéren bejelentett, százmilliós villákban lakó cégvezetők az ingatlanadó révén legalább hozzájárultak volna a közterhekhez.

Kifogásolta azt is, hogy az eva törvény tervezett módosítása szerint az egyszerűsített módon adózóknak is gyűjteniük kellene a számlákat. Hol itt az egyszerűsítés? – kérdezte.

Német módszer

Katona Béla (MSZP) célzásokat tett a Kóka János minisztersége alatt született intézkedésekre, valamint az ingatlanadóval kapcsolatosan a villájára. Azt javasolta, hogy Magyarország vegye át a német adóhivatal módszereit.

Horn Gábor (SZDSZ) élesen reagált Katona Béla felvetéseire, mivel éppen az MSZP ellenállásán bukott meg például a MÁV rendbetétele és az adóreform. A módosító javaslatokról pedig úgy vélekedett, hogy azok enyhe adóemelést tartalmaznak, mindennemű egyszerűsítés nélkül.

Mádi László végül az iránt érdeklődött, hogy egy három autóval rendelkező kis társaságnak miképpen változik a cégautó adója. Karácsony Imréné úgy válaszolt: jelenleg 60-120 ezer forint, jövőre viszont 21-45 ezer forint lehet.

Egyoldalú

A bizottság csak a 14 MSZP-s képviselő igen szavazatával (10 ellenszavazattal) minősítette általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.