Komoly bírsággal járhat a tévedés a tao becslésében

Nemsokára itt van december 20-a, a társasági, a helyi iparűzési és az egyszerűsített vállalkozói adó feltöltési kötelezettségének határideje. Ilyenkor kell az év közben befizetett adóelőlegeket figyelembe véve az éves adókat a várható fizetendő adó összegére kiegészíteni. A társasági és iparűzési adóelőleg kiegészítéshez bevallási kötelezettség is társul, ezek a benyújtási határideje is azonos a feltöltési kötelezettségével. „Az Adótanácsadók Egyesülete évek óta próbálja a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a kötelezettség nagy kockázattal és felesleges adminisztrációval jár a vállalkozások számára, hiszen nagyon nehéz pontosan megbecsülni a fizetendő adót, de a tévedésért mulasztási bírság jár, miközben a költségvetés számára nem jelent plusz bevételt.” – hangsúlyozta dr. Alexy Miklós, az egyesület elnökségének tagja.

Amennyiben az adózó rosszul becsli meg a feltöltendő adó összegét, és nem fizeti meg az adót legalább 90 százalékos mértékig, akkor mulasztási bírságot köteles fizetni az elmaradt különbözet után, amely bár 2019-től 20-ról 10 százalékra csökken, így is indokolatlan, mert a pontos becslés szinte lehetetlen.

A feltöltési kötelezettség számításánál nemcsak a várható korrekciós tételeket kell figyelembe venni, hanem viszonylag nagy pontossággal meg kell becsülni az adóévben még várható bevételeket és költségeket is. Ezek a tételek azonban sokszor a vállalkozás által nem befolyásolható körülményektől függnek, például a karácsony előtti forgalom. Ráadásul ezek a bizonytalan tételek a korrekciós tényezőket is befolyásolhatják. Az adókedvezmények prognosztizálásánál – például a beruházási, kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye, látvány-csapatsport támogatás – az jelent gondot, hogy a kedvezmény felső korlátja gyakran a fizetendő adó százalékában rögzített.

A feltöltési kötelezettségről benyújtandó bevallásban nincs lehetőség arra, hogy a vállalkozó utaljon ezekre a bizonytalanságokra. A kialakult gyakorlat szerint a várható fizetendő adó összegét azonosnak tekintik a ténylegesen bevallott adó összegével, és ez alapján lehet számítani a mulasztási bírságra. Emiatt a bírságot előíró határozatok jogszabálysértőek is lehetnek, mert nem a várható éves adóhoz viszonyítják a feltöltési kötelezettség értékét, hanem a bevallott éves adóra.

Az Adótanácsadók Egyesülete szerint ezért tartalmilag pontosítani kellene a „várható adó” fogalmának a számítását, vagy a határozatok kiküldése előtt nyilatkoztatni kellene az adóalanyokat arról, hogy a várható adó általuk, a feltöltési kötelezettséghez becsült értéke miért maradt el attól az adótól, ami az éves bevallásban szerepel. Azt már láttuk, hogy az alulbecslés kockázata a bírság, de az eredmény túlbecsülése is sok problémát okoz: például likviditási gondokat, amely miatt „felelősségi vita” alakulhat ki az ügyvezetés és a könyvelés között, és ennek rendezésére csak az éves bevallás benyújtásakor, de csak a törvényben rögzített határidőt – a következő év május 31-ét – követően van lehetősége a vállalkozásnak.

Ráadásul ez a költségvetésben is bizonytalansági tényezőt jelent. Ha nem lenne decemberi feltöltési kötelezettség, akkor nem két időszakban befolyásolná a költségvetési bevételek alakulását a társasági adó, hanem csak az egyikben, az éves bevallások benyújtási határidejében.

A vállalkozások adminisztrációs terheinek érdemi csökkentését csak a feltöltési kötelezettségek végleges eltörlése eredményezné. Ezért az Adótanácsadók Egyesülete évek óta javasolja az adminisztráció csökkentésére vonatkozó beadványaiban a feltöltési kötelezettség jelenlegi rendszerének az eltörlését. Ez nemcsak jelentősen csökkentené a vállalkozások adminisztrációs terheit, költségeit, hanem az kedvezően befolyásolná a költségvetés tervezhetőségét is.


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.