Komoly bírsággal járhat a tévedés a tao becslésében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemsokára itt van december 20-a, a társasági, a helyi iparűzési és az egyszerűsített vállalkozói adó feltöltési kötelezettségének határideje. Ilyenkor kell az év közben befizetett adóelőlegeket figyelembe véve az éves adókat a várható fizetendő adó összegére kiegészíteni. A társasági és iparűzési adóelőleg kiegészítéshez bevallási kötelezettség is társul, ezek a benyújtási határideje is azonos a feltöltési kötelezettségével. „Az Adótanácsadók Egyesülete évek óta próbálja a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a kötelezettség nagy kockázattal és felesleges adminisztrációval jár a vállalkozások számára, hiszen nagyon nehéz pontosan megbecsülni a fizetendő adót, de a tévedésért mulasztási bírság jár, miközben a költségvetés számára nem jelent plusz bevételt.” – hangsúlyozta dr. Alexy Miklós, az egyesület elnökségének tagja.

Amennyiben az adózó rosszul becsli meg a feltöltendő adó összegét, és nem fizeti meg az adót legalább 90 százalékos mértékig, akkor mulasztási bírságot köteles fizetni az elmaradt különbözet után, amely bár 2019-től 20-ról 10 százalékra csökken, így is indokolatlan, mert a pontos becslés szinte lehetetlen.

A feltöltési kötelezettség számításánál nemcsak a várható korrekciós tételeket kell figyelembe venni, hanem viszonylag nagy pontossággal meg kell becsülni az adóévben még várható bevételeket és költségeket is. Ezek a tételek azonban sokszor a vállalkozás által nem befolyásolható körülményektől függnek, például a karácsony előtti forgalom. Ráadásul ezek a bizonytalan tételek a korrekciós tényezőket is befolyásolhatják. Az adókedvezmények prognosztizálásánál – például a beruházási, kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye, látvány-csapatsport támogatás – az jelent gondot, hogy a kedvezmény felső korlátja gyakran a fizetendő adó százalékában rögzített.

A feltöltési kötelezettségről benyújtandó bevallásban nincs lehetőség arra, hogy a vállalkozó utaljon ezekre a bizonytalanságokra. A kialakult gyakorlat szerint a várható fizetendő adó összegét azonosnak tekintik a ténylegesen bevallott adó összegével, és ez alapján lehet számítani a mulasztási bírságra. Emiatt a bírságot előíró határozatok jogszabálysértőek is lehetnek, mert nem a várható éves adóhoz viszonyítják a feltöltési kötelezettség értékét, hanem a bevallott éves adóra.

Az Adótanácsadók Egyesülete szerint ezért tartalmilag pontosítani kellene a „várható adó” fogalmának a számítását, vagy a határozatok kiküldése előtt nyilatkoztatni kellene az adóalanyokat arról, hogy a várható adó általuk, a feltöltési kötelezettséghez becsült értéke miért maradt el attól az adótól, ami az éves bevallásban szerepel. Azt már láttuk, hogy az alulbecslés kockázata a bírság, de az eredmény túlbecsülése is sok problémát okoz: például likviditási gondokat, amely miatt „felelősségi vita” alakulhat ki az ügyvezetés és a könyvelés között, és ennek rendezésére csak az éves bevallás benyújtásakor, de csak a törvényben rögzített határidőt – a következő év május 31-ét – követően van lehetősége a vállalkozásnak.

Ráadásul ez a költségvetésben is bizonytalansági tényezőt jelent. Ha nem lenne decemberi feltöltési kötelezettség, akkor nem két időszakban befolyásolná a költségvetési bevételek alakulását a társasági adó, hanem csak az egyikben, az éves bevallások benyújtási határidejében.

A vállalkozások adminisztrációs terheinek érdemi csökkentését csak a feltöltési kötelezettségek végleges eltörlése eredményezné. Ezért az Adótanácsadók Egyesülete évek óta javasolja az adminisztráció csökkentésére vonatkozó beadványaiban a feltöltési kötelezettség jelenlegi rendszerének az eltörlését. Ez nemcsak jelentősen csökkentené a vállalkozások adminisztrációs terheit, költségeit, hanem az kedvezően befolyásolná a költségvetés tervezhetőségét is.


Kapcsolódó cikkek:


Koronavírus: jönnek az új különadók
2020. április 4.

Koronavírus: jönnek az új különadók

A multinacionális kereskedelmi láncok 36 milliárd, a bankok 55 milliárd forintot fizetnek majd be a járvány elleni védekezést és a gazdaság újraindítását célzó alapokba. A kormány pénzt von el a tárcáktól, az önkormányzatoktól és a pártoktól is.

Az adóreform és az azóta eltelt időszak – helyi adók – 1. rész
2020. április 3.

A helyi közösségek közösségi szintű öngondoskodása fontos feltétele a társadalom működésének. A helyi adózás sem az elmúlt évtizedek találmánya, létezett ez már a középkorban is. Hogyan alakult ez Magyarországon az elmúlt három évtizedben? Milyen korábbi előzményei voltak ennek? Ez utóbbiról szólunk az adóreformot bemutató cikksorozatunk mostani írásában.

Adófizetési kedvezmények koronavírus idején
2020. április 2.

A koronavírus sok egyéni és társas vállalkozást hozott nehéz helyzetbe, hiszen igen komoly bevételkiesésekkel és költségtöbbletekkel kell szembenézniük. Néhány ágazat a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelettel, illetve a 61/2020. (III. 23.) kormányrendelettel ugyan adó és járulékmérséklést kapott, azonban a likviditási gondok nem csupán a kiemelt ágazatokat érintik. Érdemes tehát összefoglalni azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek adó/adóelőleg fizetési kötelezettség esetén segítséget jelenthetnek.