Konfuciusz bölcsességei (2. rész)


A Konfuciusz bölcsességeit tartalmazó könyv a világirodalom egyik legrégibb és legolvasottabb műve. A Mester írástudó volt, de gondolataiból semmit sem jegyzett le. A két és félezer évvel ezelőtt élt bölcselkedő mondásait, beszélgetéseit tanítványai, vagy inkább tanítványainak tanítványai jegyezték le. A bölcsességek alapvetően morálfilozófiai jellegűek, és kevésbé gyakorlatiak, csak néhány említés van jövedelemről, vagyonról, gazdálkodásról.

Emeld föl az egyeneseket és helyezd őket a ferdék fölé,

ekképp szerezheted meg a nép engedelmességét.

Emeld föl a ferdéket és helyezd őket az engedelmesek fölé,

melynek után a nép nem lesz engedelmes többé.

(Konfuciusz bölcsessége, II/19)

A Konfuciusz bölcsességeiről szóló cikk(sorozat) első részében röviden bemutattuk a Mester életét, illetve ismertettük a Beszélgetések és mondások könyvének (kínai elnevezése alapján gyakran a Lun jü elnevezéssel találkozhatunk a magyar nyelvű irodalomban) keletkezéstörténetét, tartalmát. Az ötszáz bölcsességet tartalmazó műből tematikus válogatást tettünk közzé a Tradíciók, a Zene, az Általános bölcsességek, a Nemesb ember és a Tanulni, tudni, műveltség témakörökben.

A Lin jü-nek három teljes magyar nyelvű fordítása is van (lásd az irodalomjegyzékben) a cikkben következetesen kizárólag Őri Sándor művében megjelent fordításokat közöljük. Elképzelhető, hogy ugyanannak a bölcsességnek egy másik fordító más értelmet ad, máshová helyezi a hangsúlyokat. Ezzel a választással semmiképp nem szeretnénk a többi fordítást minősíteni, valójában igen praktikus oka is van: Őri Sándor hozzájárult művének ilyen módon való felhasználásához. Köszönet érte! Őri Sándor fordítása abban is különbözik a korábbi fordításoktól, hogy verses formát használ, véleménye szerint „ezzel a módszerrel tudtam igazán közel vinni a szöveget az eredetihez, mind struktúrájában, mind pedig hangulatában”.

Konfuciusz szobra jellegzetes kéztartással

A cikkben közzé tett bölcsességekről

Ez egy válogatás, tehát az összes bölcsességnek csak töredéke – az 1. rész bölcsességeivel együtt is csak nagyjából a hetedrésze – található a felsorolásban.

A bölcsességeket tematikusan rendezve adjuk közre. Ha egy bölcsesség több helyre is kívánkozott, akkor a súlyának megfelelően helyeztük el. A tematika önkényes, de ezt találtuk az Adó Online szakmai tartalmaihoz a legmegfelelőbbnek.

A 2. részben részletezett témakörök – sorrendben – a következők:

– Helyes út, helyes kormányzás;

– Hatalom;

– Közélet;

– Gazdaság, jövedelem, vagyon;

– Kötelességtudat;

– Erényesség;

– Éberség;

– Mértékletesség.

Minden bölcsesség előtt megadjuk Őri Sándor könyvének fejezetszámát, illetve azon belül a bölcsesség sorszámát.

A bölcsességeket nem magyarázzuk! Sok bölcsesség többértelmű, gyakran kétszer-háromszor is el kell olvasni, és el kell rajta gondolkodni. Egyes mondások akár közhelynek, aforizmának is tűnhetnek – első olvasásra –, de elgondolkodva rajta már más értelmet is kaphatnak. A többértelműség, a gondolatok mélysége az eredeti kínai szöveg(ek)ben a fordításnál is bonyolultabb, sajnos ezt képtelenség visszaadni az európai nyelveken, írásmódon.

A helyesírásban eltérünk a magyar nyelv központozási szabályaitól, egy az egyben átvesszük a hivatkozott műből a szövegeket, csak a tördelésen változtattunk valamelyest.

Konfuciusz-oltár

Válogatott bölcsességek tematikusan rendezve

Helyes út, helyes kormányzás

I/5 A Mester mondotta:

Hogy helyes utat mutass egy ezer harci szekérrel bíró országban, feladatod végezd körültekintőn és légy szavahihető, szabályozd a fogyasztást és szeresd az embereket egyaránt, a népnek pedig csak az alkalmas időben vedd hasznát!

II/3 A Mester mondotta:

Ahol a helyes úthoz oly kormányzással élnek, melynek szabályzó ereje a büntetések, ott a nép kibúvókat keres majd, és mégsem érez szégyent.

Ahol a helyes útra az erényekkel vezetik a népet, melyek szabályzó ereje a tradíciók, ott ismerni fogják a szégyent, s önmaguktól lesznek jók.

II/19 Ai herceg ezen kérdést tette:

Hogyan tudnám elérni, hogy engedelmes legyen a nép?

Mire Konfuciusz ezt felelte:

Emeld föl az egyeneseket és helyezd őket a ferdék fölé, ekképp szerezheted meg a nép engedelmességét.

Emeld föl a ferdéket és helyezd őket az engedelmesek fölé, melynek után a nép nem lesz engedelmes többé.

VIII/13 A Mester mondotta:

A szavahihetőséget nagyra becsülve szeresd a tanulást, s a halálra ügyelve legyen megfelelő a helyes út, melyen jársz!

Veszélyes országba be ne lépj, káoszba dőlt országban ne élj!

Ha az Ég alattiban a helyes út érvényesül, akkor megmutatkozhatsz;

Ha azonban a helyes út érvényre nem kerül, akkor inkább maradj elvonultan;

Mert ha az ország a helyes úton jár, ott a szegénység és az alacsony sor bizony szégyen lenne már;

De ha az ország nem a helyes úton jár, ott a vagyon és a rang az, mi szégyent von maga után.

XII/7 Zigong a helyes kormányzás felől kérdezett, mire a Mester neki így felelt:

Legyen elég élelem és legyen elég fegyver, s a népben bizalom és szavahihetőség éljen!

Zigong így folytatta:

Ha valamelyiket el kellene vetni, elkerülhetetlenül, akkor melyik lenne az első ezen három pont közül?

A Mester ezt felelte:

Vesd el a fegyvereket!

Zigong tovább kérdezett:

Ha Még valamelyiket el kellene vetni, elkerülhetetlenül, akkor melyik lenne a következő a maradék kettő közül?

A Mester pedig így felelt:

Vesd el az élelmet!

Mert ősidőktől fogva a halál egyszer mindenkire rátalál, de a nép bizalom és szavahihetőség híján, nem fogja tudni min megvetni lábát.

XII/11 A Qi-beli Jing herceg a helyes kormányzás felől kérdezte Konfuciuszt, mire Konfuciusz így felelt:

Az uralkodó legyen uralkodó, az alattvaló legyen alattvaló, az apa legyen apa, s a fiú legyen fiú.

A herceg így szólt:

Mily megfelelők e szavak!

Mert ha igazából az uralkodó nem uralkodó, ha az alattvaló nem alattvaló, ha az apa nem apa, és ha a fiú nem fiú, akkor habár gabonám lehet még oly rengeteg, lenne-e vajon rá alkalmam, hogy azt meg is egyem?

XII/14 Zizhang a helyes kormányzás felől kérdezett, mire a Mester ezt mondotta:

Fáradságot nem ismerve tenni dolgod önmagadban, s kötelességtudással alkalmazni azt a gyakorlatban.

XIII/3 Zilu így szólt:

Mester, ha Wei ura meghívna és kormányzásra kérne, mi lenne az első dolog, mit tenni szándékoznál?

A Mester ezt felelte:

A legfontosabb a nevek helyreigazítása kell legyen!

Zilu erre így szólt:

Ha ezt kívánnád tenni, akkor igencsak melléfognál;

Mire fel kellene azokat helyreigazítani?

A Mester így válaszolt:

Zilu, hogy te milyen faragatlan vagy!

A nemesb ember azon kérdéseket, amiket eléggé nem ismer, inkább mellőz, vagy visszafogottan kezel.

Ha a nevek nincsenek helyreigazítva, akkor a beszédnek sincs meg az összhangja;

Ha a beszédnek nincs meg az összhangja, akkor a ténykedések sem lesznek megvalósíthatóak;

Ha a ténykedések nem lesznek megvalósíthatóak, akkor a tradíciók és a zene kibontakozni nem tudnak;

Ha a tradíciók és a zene kibontakozni nem tudnak, akkor a törvények és ítélkezések sem lesznek helyénvalóak;

Ha pedig a torvények és ítélkezések nem helyénvalóak, akkor a nép még kezét és lábát sem tudja majd, hogy hova rakja.

Ezért a nemesb ember által használt nevek a beszédben mindig alkalmazhatók, szavai pedig mindig tettekre válthatók;

Beszédjében a nemesb ember soha nem vesz semmit jelentéktelennek!

XIII/17 Mikor Zixia-t kinevezték Jufu város helytartójává, a helyes kormányzás felől kérdezett.

A Mester neki így felelt:

Ne kívánj semmit gyorsan érni el, és ne a kicsiny haszonra figyelj!

Mert aki gyorsan akar valamit elérni, az messzire nem juthat;

S mert aki a kicsiny haszonra figyel, az nem visz végbe nagy dolgokat.

XV/31 A Mester mondotta:

A nemesb ember gondjának közepén a helyes út áll, és nem minden áron csak a megélhetésére koncentrál;

Mert hiába a földművelés, mégis van, hogy jő az éhezés, ugyanakkor a tanulás magjában ott a jövedelemhez jutás;

A nemesb ember aggodalma csak a helyes út miatt áll, ám aggodalom a szegénység miatt rá sosem talál.

XX/2 Zizhang e kérdéssel fordult Konfuciuszhoz:

Mily szempontoknak kell megfelelnie annak, aki a helyes kormányzást követni akarja?

A Mester így felelt:

Az, aki a helyes kormányzást követni akarja, tisztelje és becsülje az öt csodálatra méltót, a négy gyűlöletest pedig tartsa magától távol!

Zizhang tovább kérdezett:

Mit nevezel öt csodálatra méltónak?

A Mester így felelt:

A nemesb ember nagylelkűsége nem az anyagiak pazarló költése;

A kemény munka jön, ha kell, de elégedetlenkedést nem ismer;

Vágyai ugyan vannak, de nem mohón kapzsiak;

Fennkölt, de nem fennhéjázó;

Tekintélyt parancsoló, de nem elnyomó.

Zizhang tovább kérdezett:

Mit nevezel nagylelkűégnek, mely nem pazarló?

A Mester így felelt:

Olyan hasznot adni, ami a népnek valóban hasznot adó;

Mert nem éppen ez a nagylelkűség, mely nem pazarló?

Kiválasztani, hogy mikor lehet keményen dolgozni, hogy csak akkor kelljen erőt feszítve tenni;

S lehet-e ezután elégedetlen bárki?

Aki az éberségre vágyik, s mit szerez, az az éberség, abban hol is lenne mohó kapzsiságra éhség?

A nemesb ember számára nincsen sokaság és nincsen egyén, nincsen nagy és nincsen kicsinység, de durvaságra mégsem vetemednék;

S hát nem éppen ez a fennhéjázás nélküli fennköltség?

A nemesb ember helyreigazítja ruháját és kalapját, tekintetében ott tükröződik a magasztos tisztaság, és amikor az emberek a méltóságteljességét látják, mély tisztelettel tekintenek rá;

S nem éppen ez a tekintély, melyben nincs elnyomás?

Zizhang újra kérdezett:

Mit nevezel négy gyűlöletesnek?

A Mester így felelt:

Nem tanítani, sőt még halállal is büntetni, ezt nevezzük zsarnokságnak;

Nem óvni és mégis tökéletességet kívánni, ezt mondjuk vadságnak;

Késve adni irányítást, de pontosságot várni, ezt hívjuk károkozásnak;

Végül pedig, amikor az emberekkel szűkmarkú, ha valami újat adni kell, azt nevezhetjük korlátoltságnak.

A zene szeretete és művelése a konfuciuszi tanok egyik alaptézise

Hatalom

XVI/1 A Ji család Zhuanyu tartomány megtámadására készült.

Ran Qiu és Zilu látogatóban Konfuciusznál, így szóltak:

A Ji klán tettekre készül Zhuanyu tartomány ellen.

Konfuciusz ekképp szólott erre:

Qiu, hát nem éppen a te hibádból van mindez?

Mert Zhuanyu tartományt a régiek között is az első királyok tették a Dongmeng-hegyek urává;

Ráadásul területe az országunk határain belülre esik, és ők adják a föld- és a gabonaáldozatok minisztereit;

Hogyan is lehetne ellenük támadni?

Mire Ran Qiu ezt felelte:

Uram vágya ez;

Mi, a két minisztere, egyikünk sem vágyik erre.

Konfuciusz folytatta:

Qiu, Zhou Ren-nek van egy mondása, mely így szól:

,,Aki össze tudja szedni erejét, álljon be a sorba, az, aki erre nem képes, vonuljon inkább vissza!”

Aki a veszélyt látja, de nem tartja a másikat vissza, s mikor az dől össze, nem tesz, hogy megtámassza, annak hogyan is vehetnék hasznát tanácsadói posztján?

De mi több, szavaid még hibásak is!

Mert ha egy tigris vagy egy orrszarvú ketrecéből kitör, vagy ha házában a teknős, tokjában a jádekő megsérül, az vajon kinek a rovására írható föl?

Ran Qju erre így felelt:

Mindazonáltal jelenleg Zhuanyu erős és igen közel van Bi városához;

Ha most nem foglaljuk el, akkor későbbi korokban bizonyosan unokáink aggodalmának tárgyává válik.

Mire Konfuciusz így szólott:

Qiu, a nemesb ember még a gondolatnak is betege, ha valaki visszautasítja azt, hogy vágyik valamire, de mégis mindenáron kifogást keres, hogy azt megtegye.

Én egyszer ezt hallottam:

Legyenek akár egy ország vagy egy család élén, ne azon sajnálkozzanak, hogy ami van, az kevés, azon kesereghetnek inkább, ha nincs egyenlőség;

Ne sopánkodjanak, ha felütné fejét a szegénység, de szánják azt, ha híján a nyugalom és békesség;

Mert ahol egyenlőség van, ott nincs szegénység, ahol harmónia van, ott nincs olyan, hogy kevés, és nincs összeomlás ott, ahol teljes a békesség.

S ha ez épp ily jól megvalósul, akkor azokat is, kik távol vannak, és nem titeket szolgálnak, vonzzátok közel műveltségetek és erényeitek csiszoltságával;

És akik immár eljöttek, itt békességre leljenek.

Most, Qiu és Zilu, ti ketten, kik uratoknak segédkeztek;

Akik távol vannak, nem titeket szolgálnak, de képtelenek vagytok elérni, hogy hozzátok járulnának;

Az ország megosztott és diszharmónia zülleszti széjjel, de ti képtelenek vagytok arra, hogy megvédjétek;

S erre rá még azt is tervezitek, hogy az országon belül háborúba kezdjetek;

Attól tartok, hogy ami a Ji család unokáinak majd aggodalmat ad, annak nem Zhuanyu lesz az oka, hanem saját falain belülről fakad.

XVI/12 A Qi-beli Jing hercegnek ezernél is több volt a lova, ám halála napján a nép mégsem talált oly erényt, melyért dicsérhette volna.

Nem úgy, mint Bo Yi és Shu Qi esetében, akik bár a Shouyang-hegy lábánál haltak éhen, a nép mégis mind a mai napig magasztalja őket.

Ezek jellemzik igazán őket!

Konfuciusz ábrázolása a Jüan-dinasztia (1279-1368) idejéből

Közélet

XIX/13 Zixia mondotta:

Aki közszereplő és abban kiemelkedő, az tanul tőle telhetőn;

Aki tanul és abban kiemelkedő, az részt vállal a közéletből.

Gazdaság, jövedelem, vagyon

IV/12 A Mester mondotta:

Akinek csak saját haszna minden gondja, s tetteinek mozgatója, annak sok elégedetlenkedés lesz a jussa.

IX/12 Zigong egyszer így szólt:

Ha itt lenne egy csodálatra méltó jádekő:

Egy dobozba zárva rejtenéd vajon el?

Vagy keresnéd a megfelelő árat, hogy inkább azon adjad el?

A Mester erre ezt mondotta: Eladnám én! Bizony eladnám!

De megvárnám azt, ki az árát megadná.

XI/16 A Ji család fejének már Zhou hercegén is túltett a gazdagsága,

Ám Ran Qiu mégis tovább szedte és gyűjtötte a javakat számára, s egyre csak növelte őt gyarapodásában.

A Mester erről így szólt:

Nem az én tanítványom többé.

Gyermekeim, verjétek meg a dobokat, és támadjátok meg őt – ez is megengedhető.

XII/9 Ai herceg így kérdezte You Ruo-t:

Ebben az évben kevés volt a termés és nem fedezi a kiadásaimat;

Mitévő legyek most?

You Ruo visszakérdezett:

Miért nem gyűjtöd be a tizedet?

Ai herceg így felelt:

Még ha kétszer szedném is azt be, akkor sem lenne elég nekem;

Mire is mennék az egyszerű tizeddel?

Mire You Ruo ezt mondotta:

Ha minden embernek van elég, mi kell, akkor hogyan maradhatna uruk nélkülözésekkel?

Amikor azonban minden ember nélkülözik egyaránt, akkor uruknak hogyan is lehetne meg mindene, mit kíván?

XIII/8 A Mester Wei fejedelemség Jing hercegéről úgy tartotta, hogy megfelelően élt saját otthonában:

Mit a kezdetekben birtokolt, arról így szólt:

,,Épp elegendő nekem.”

Mikor már kevéssel többje volt, arról így szólt:

,,Épp megvan mindenem.”

Amikor pedig bőségben volt, arról így szólt:

,,Épp jól s szépen megy életem.”

XIII/9 Mikor a Mester Wei államon haladt keresztül, így szólt a kocsiját hajtó Ran Qiu-hoz:

Mily sokan vannak itt!

Mire Ran Qiu így kérdezett:

Ha már ilyen sokan vannak, mit lehetne tenni értük még?

A Mester így felelt:

Gazdagítani őket.

Ran Qiu tovább kérdezett:

S ha már gazdagságban élnek, mit lehetne tenni értük még?

Mire a Mester így felelt:

Tanítani őket.

XIV/1 Xian a szégyen felől kérdezett, mire a Mester mondotta:

Ha az országban a helyes út érvényt szerez, jövedelmed egyre terem;

De ha az országban a helyes út nem érvényesül, s jövedelmed mégis egyre csak bővül, az bizony szégyenletes.

XIV/11 A Mester mondotta:

Szegénynek lenni, és mégsem elégedetlenkedni: ez a nehéz.

Gazdagnak lenni, és mégsem fennhéjázni: sokkal könnyedébb.

Kötelességtudat

IX/24 A Mester mondotta:

A lényeg a kötelességtudat és a szavahihetőség;

Ne barátkozz olyannal, ki hozzád fel nem ér!

Hibáidat kijavítani pedig soha ne félj!

XV/14 A Mester mondotta:

Önmagaddal szemben keményen, de másoktól követelvén csak enyhébben;

S távol marad a gyűlölködés ekképpen!

XV/37 A Mester mondotta:

Az, ki a feljebbvalók szolgálatában áll, tisztességesen végezze feladatát, s csak azt követően tekintsen megélhetése után.

Erényesség

II/24 A Mester mondotta:

Aki valakinek áldozatot mutat be, pedig az nem is saját őse szelleme, az megalázkodó;

Aki látja az igazságot, de nem tesz érte mégsem, annak bátorsága nincsen.

IV/17 A Mester mondotta:

Egy kiváló-erényűvel találkozván, gondolkodásod tedd hozzá hasonlóvá!

Ha pedig egy nem kiváló-erényűvel találkoznál, saját bensődet annak példáján okulva vizsgáld!

VII/15 A Mester mondotta:

Ételünk legyen akár száraz rizs, s csak víz az italunk, párnaként pedig jobb híján megfelel behajlított karunk, a boldogsághoz még akkor is ugyanúgy eljuthatunk;

Mert hiába a vagyon és a rang, ha az igazsággal nincs összhang;

Számomra olyan lenne, akár a felhő: tovaszálló s elenyésző.

Éberség

IV/1 A Mester mondotta:

Éberségben lenni – mit a legcsodálatraméltóbbnak kell venni;

Hisz aki nem az éberséggel élést választaná, az hogyan szerezhetne magának bármily tudást?

XVII/6 Zizhang az éberség felől kérdezte Konfuciuszt, mire Konfuciusz így felelt:

Az Ég alattiban képessé öt dologra legyél, ahhoz, hogy az éberségért tegyél!

Zizhang megkérdezte, hogy mi ez az öt dolog, mire a Mester így folytatta:

Tiszteletreméltóság, tolerancia, szavahihetőség, tettrekészség, nagylelkűség;

Aki tiszteletreméltó, ahhoz gúny fel nem érhet;

Aki toleráns, az megnyeri magának a tömegeket;

Aki szavahihető, abban megbíznak az emberek;

Aki szorgosan tettre kész, az sok dolgot elér;

Aki pedig nagylelkű, az az emberek irányításához válik teljessé.

XIX/6 Zixia mondotta:

Széles körű tanultság és őszinte eltökéltség, szakadatlan kérdezés és a közelire figyelés;

Ennek a közepében van benne az éberség!

Mértékletesség

VII/35 A Mester mondotta:

A mértéktelenség óvatlanságig juthat, a mértékletesség merevségig fajulhat, ám az óvatlanságtól még a merevség is inkább kívánatosabb.

XI/13

A Lu-beli emberek egy új Hosszú Palota építésére készültek, mire így szólt hozzájuk Min Ziqian:

Még a régi is egyben van, s hát nem éppoly megfelelő az is?

Miért kellene azt megváltoztatva egy teljesen újat készíteni?

A Mester ennek kapcsán így szólt:

Bár ez az ember nem túl beszédes talán, de amikor szól, mindig a közepébe talál.

XIV/14 A Mester Gongshu Wenzi felől kérdezte Gong Mingjia-t, mondván:

Hihető-e a szó, hogy az urad sosem szólt, sohasem nevetett, és birtokba semmit se vett?

Gong Mingjia válaszul így szólott:

Az, aki így beszélt, hibásan túlzott;

Mert az uram, csak ha alkalmas volt rá az idő, akkor beszélt, s így szavai ellen kifogás az emberekben nem élt;

Csak amikor boldog volt, akkor nevetett, s így nevetését nem kifogásolhatták az emberek;

Birtokba bármit csak az igazság útján vett, s így az emberek nem kifogásolták azt, amit szerzett.

A Mester erre Így szólt:

Tehát ilyen volt ő valójában.

De vajon valóban ilyen volt ő?

XIV/21 A Mester mondotta:

Annak, aki szavát hallatván, a szégyentől sosem fél, igen nehéz lesz megfelelnie mindannak, mit beszél.

Vietnámi bélyegek Konfuciusszal és egyik templomával (1961)

Irodalom:

Hamvas Béla: Kungfutse: Lun yü – Kung mester beszélgetései (Bibliotheca, Budapest, 1943)

Őri Sándor: Konfuciusz élete és kora. (Kossuth Kiadó, Budapest, 2002)

Őri Sándor: Konfuciusz bölcseletei – Lun jü (Golden Goose Kiadó, Budapest, 2012)

Tokaji Zsolt: Konfuciusz, Beszélgetések és mondások (Helikon Kiadó, Budapest, 2017)

Tőkei Ferenc: Konfuciusz, Beszélgetések és mondások (Szukits Könyvkiadó, Szeged, 1995)


Kapcsolódó cikkek

2022. október 28.

Konfuciusz bölcsességei (1. rész)

A Konfuciusz bölcsességeit tartalmazó könyv a világirodalom egyik legrégibb és legolvasottabb műve. A Mester írástudó volt, de gondolataiból semmit sem jegyzett le. A két és félezer évvel ezelőtt élt bölcselkedő mondásait, beszélgetéseit tanítványai, vagy inkább tanítványainak tanítványai jegyezték le. A bölcsességek alapvetően morálfilozófiai jellegűek, és kevésbé gyakorlatiak, csak néhány említés van jövedelemről, vagyonról, gazdálkodásról.