Körbetartozás – Szédítő összegű kintlévőség halmozódott föl


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kényszerbontási akciók – a beszerelt eszközöknek radikális módszerekkel történő visszaszerzése – korántsem számít újdonságnak a honi építőipar történetében. A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) ugyanis már évek óta szervez hasonló megmozdulásokat.

Éliás Ádám, a szervezet elnöke a Népszabadságnak elmondta: ilyen drasztikus akciókat már 2007 ősze óta tartanak, a VÉSZ égisze alatt azonban csak 2008 nyara óta szervezik a „végrehajtásokat”. A közvélemény által felemásan megítélt bontások eredményességéről Éliás úgy fogalmazott, hogy azok minden esetben hatásosak voltak. Olykor nagyon hamar beértek a gyümölcsei, ám volt, hogy csak később, mert feljelentést tettek ellenük. Végül mégis volt fizetés, vagy valamilyen formában rendezték a helyzetet a megrendelővel. Volt ugyanis olyan esetük is, hogy nem bontottak, hanem lakásokat foglaltak a nem fizetések miatt. Az építtető pedig végül lakásokat ajánlott fel a ki nem fizetett számlák fejében.

Az elnök számításai szerint eddig 550 millió forint kintlévőséget sikerült visszaszerezniük határozott fellépésük következtében. Hozzátette: ez csupán csepp a tengerben, hiszen a közelmúltban is megállíthatatlanul növekedett a körbetartozás összege, s a végszámla már meghaladhatja az ezermilliárd forintot.

További részletek a Népszabadságban.

Forrás: Népszabadság


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.