Körbetartozások: elindulhat egy tisztulás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Intrum Justitia követeléskezelő társaság tavalyi felmérése szerint Magyarországon 3-4 milliárd forint a lejárt követelések összege, és a cégek adóssága egyre nő. Bár nem ad valamennyi problémára megoldást, mindenképpen előremutató a parlament által hétfőn megszavazott, a körbetartozások mérséklésére irányuló törvénymódosító csomag – vélekednek az üzleti szféra képviselői.

Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója például úgy látja, ha a jogszabály bizonyos káros gyakorlatokon nem is tud változtatni, legalább elindulhat egy biztató tisztulási folyamat. Vadász György, a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara alelnöke szerint az új szabályok különösen az építőiparban idézhetnek elő kedvező változásokat. Más kérdés, hogy – mivel a nagyobb közbeszerzési kiírások az év első felére datálódnak – a törvény hatásai inkább jövőre lesznek érzékelhetők.

Először úgy látszott: elegendő csupán a közbeszerzési szabályokon alakítani. A tavaly ősszel benyújtott törvényjavaslat lényege az volt, hogy ne csak a nyertes ajánlattevő élhessen inkaszszóval az ajánlatkérővel szemben, hanem a szerződéses láncolat többi tagja is. A szakmai érdekképviseletek azonban nyomós érvekkel megfúrták a tervezetet, így – széles körű egyeztetések után – ez év tavaszán már sokrétűbb javaslat került a parlament elé, amely a közbeszerzési törvény mellett a csődtörvényen és a Ptk.-n is módosított.

A közbeszerzési törvényt érintő változások nagyobb biztonságot adnak a vállalkozásoknak az ajánlatkérővel szemben. Így az köteles lesz ajánlati felhívásában a teljesítésének feltételeit is megadni. Tájékoztatási kötelezettsége kiterjed a nyertessel kötött szerződés tartalmi elemeire: egyebek közt nyilvánosságra kell hoznia az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, annak megtörténtét vagy megtagadását is.

A szabályozás egyik legfontosabb eleme a Ptk.-nak az a rendelkezése, amely – díjkövetelése erejéig – jelzálogjogot biztosít a vállalkozónak a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon. Az idevágó passzus azt is kimondja, hogy az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. A javaslat eredetileg csak lehetőséget adott volna a jelzálogjogra. Ám – figyelemmel a jelzálogjog törvényen alapuló jellegére, de még inkább a felek közötti, többnyire egyenlőtlen erőviszonyokra – kötelező előírássá vált, így valóban hatékony eszköz lehet az építési vállalkozó kezében a nem fizető megrendelővel szemben. A csődtörvény pedig ezentúl nem ad egérutat a rosszhiszemű adósnak, ha a hitelező felszámolást kezdeményez ellene.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).