Körbetartozások: elindulhat egy tisztulás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Intrum Justitia követeléskezelő társaság tavalyi felmérése szerint Magyarországon 3-4 milliárd forint a lejárt követelések összege, és a cégek adóssága egyre nő. Bár nem ad valamennyi problémára megoldást, mindenképpen előremutató a parlament által hétfőn megszavazott, a körbetartozások mérséklésére irányuló törvénymódosító csomag – vélekednek az üzleti szféra képviselői.

Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója például úgy látja, ha a jogszabály bizonyos káros gyakorlatokon nem is tud változtatni, legalább elindulhat egy biztató tisztulási folyamat. Vadász György, a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara alelnöke szerint az új szabályok különösen az építőiparban idézhetnek elő kedvező változásokat. Más kérdés, hogy – mivel a nagyobb közbeszerzési kiírások az év első felére datálódnak – a törvény hatásai inkább jövőre lesznek érzékelhetők.

Először úgy látszott: elegendő csupán a közbeszerzési szabályokon alakítani. A tavaly ősszel benyújtott törvényjavaslat lényege az volt, hogy ne csak a nyertes ajánlattevő élhessen inkaszszóval az ajánlatkérővel szemben, hanem a szerződéses láncolat többi tagja is. A szakmai érdekképviseletek azonban nyomós érvekkel megfúrták a tervezetet, így – széles körű egyeztetések után – ez év tavaszán már sokrétűbb javaslat került a parlament elé, amely a közbeszerzési törvény mellett a csődtörvényen és a Ptk.-n is módosított.

A közbeszerzési törvényt érintő változások nagyobb biztonságot adnak a vállalkozásoknak az ajánlatkérővel szemben. Így az köteles lesz ajánlati felhívásában a teljesítésének feltételeit is megadni. Tájékoztatási kötelezettsége kiterjed a nyertessel kötött szerződés tartalmi elemeire: egyebek közt nyilvánosságra kell hoznia az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, annak megtörténtét vagy megtagadását is.

A szabályozás egyik legfontosabb eleme a Ptk.-nak az a rendelkezése, amely – díjkövetelése erejéig – jelzálogjogot biztosít a vállalkozónak a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon. Az idevágó passzus azt is kimondja, hogy az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. A javaslat eredetileg csak lehetőséget adott volna a jelzálogjogra. Ám – figyelemmel a jelzálogjog törvényen alapuló jellegére, de még inkább a felek közötti, többnyire egyenlőtlen erőviszonyokra – kötelező előírássá vált, így valóban hatékony eszköz lehet az építési vállalkozó kezében a nem fizető megrendelővel szemben. A csődtörvény pedig ezentúl nem ad egérutat a rosszhiszemű adósnak, ha a hitelező felszámolást kezdeményez ellene.

Forrás: Világgazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.