Korkedvezményes nyugdíj: szociális ellátás léphet a helyébe


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szociális, foglalkoztatási típusú ellátás léphetne a korkedvezményes nyugdíj helyébe a jövőben az egyes veszélyeztetett munkakörökben foglalkoztatottak esetében – derül ki a belügy-, a honvédelmi, a nemzetgazdasági, valamint a nemzeti erőforrás minisztériumok közigazgatási államtitkári értekezletének döntése alapján átdolgozott előterjesztésből. Felülvizsgálnák a korkedvezményre jogosító, elavult munkaköri jegyzéket, valamint a megállapítható korkedvezmény mértékét is – értesült a Pénzcentrum.hu.

A Széll Kálmán Terv kimondja, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megteremtése érdekében nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet megállapítani és folyósítani (a nők nyugdíjkedvezményén kívül). Így a nyugdíjrendszer átalakításának egyik fő kritériuma, hogy 2011. december 31-ét követően már nem lehet megállapítani korhatár előtti öregségi nyugdíjat.

A korkedvezményes nyugdíjak esetében azonban aggályos lenne, ha már január 1-től megszüntetnék ezt a lehetőséget. A hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint 2013. január 1-jétől kell külön jogszabályban rendelkezni a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról. A szaktárcák értelmezése szerint ezért kisebb alkotmányossági kockázatot jelentene, ha a korkedvezményre 2012 végéig lehetne jogot szerezni, amit később jövedelempótló juttatás formájában bármikor érvényesíteni lehetne.

A törvény szerint, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül. Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest 2 év korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, vagy legalább 6 éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. További 1-1 év jár minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. A korkedvezményre jogosult az általános szabályokhoz képest annyi évvel korábban veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, ahány év korkedvezményt szerzett. További éveket lehet nyerni azzal, ha a kedvezményt összevonják az előrehozott, illetve a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjjal.

A korkedvezményre jogosító munkaköröket a nyugdíjtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet sorolja fel, amely 2007. január elsején hatályát vesztette. Ez valójában azt jelenti, hogy nem lehet új munkakörökkel bővíteni a listát. A rendelet 2008. május 1-től kiegészült azzal, hogy a menetrendszerű tömegközlekedésben dolgozó járművezetők esetében a jármű típusától független a korkedvezmény.

Jelenleg megközelítően 43 ezren dolgoznak korkedvezményre jogosító munkakörben, főként a vasúti, közúti, légi közlekedésben, a nyugdíjba vonulásuk azonban hosszan elnyúlik, évenkénti számuk néhány ezer. Ezen túlmenően melegüzemben, (például kohászat), földalatti munkahelyeken (például bánya), olajkitermelésnél, atomerőműnél mintegy 840 munkakört tartalmazó jegyzékben felsorolt foglalkozások folytatói szereznek jogot korkedvezményre.

Folytatás a pénzcentrum.hu-n.

Forrás: pénzcentrum.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.