Környezetvédelmi termékdíj 2018.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyintézők számára kihívást jelenthet naprakészen követni, hogy a környezetvédelmi termékdíj szabályozásába éves rendszerességgel érkező apróbb „frissítések” következtében szükséges-e az adott cég gyakorlatának kiigazítása. 2018. január 1-jétől ismét több termékkategóriában változott a díjköteles termékek köre és díjtétele. Cikkünk a változások áttekintésével segíti az értelmezést.


Papír(pénz)gyűjtés

A reklámtartalmú kiadványok kibocsátóit terhelő adminisztrációs kötelezettségek 2018-tól szélesebb termékkört érintenek, mert az 50% alatti reklámtartalmú kiadványok, sajtótermékek tömegét is be kell vallani. Azonban az 50% alatti reklámtartalmú kiadvány, illetve közhasznú szervezet, állami szerv, önkormányzati szerv alapfeladata körében kiadott kiadvány esetében fizetési mentesség érvényes, tehát a bevallás 0 Ft/kg díjtétellel történik. Belföldi forgalomba hozatal esetén ez a fizetési mentesség akkor alkalmazható, ha a kötelezett megrendelője a megrendeléssel egyidejűleg írásban nyilatkozik a mentességi feltétel fennállásáról. Valótlan nyilatkozat esetén a nyilatkozatot adó vevő felel a termékdíj-kötelezettségért.

A reklámtartalomtól függetlenül nem minősül reklámhordozó papírnak az ISBN számmal ellátott könyv és a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyv, tehát ezekről a termékekről nem kell nyilvántartást vezetni és bevallást benyújtani.

A reklámhordozó papír díjtétele változatlanul 85 Ft/kg, az őszi kormány-előterjesztésben szereplő 114 Ft/kg díjtételt az Országgyűlés nem fogadta el. Ha egy termék vámtarifaszáma és funkciója alapján a reklámhordozó papír és az irodai papír fogalmának is megfelel, akkor a termékdíj-kötelezettség a reklámhordozó papír jelleg (85 Ft/kg) alapján áll fenn.

A termékdíjköteles irodai papírok (változatlanul 19 Ft/kg díjtétel) köre bővült az alábbi vámtarifaszámú termékekkel: 4809, 4811, 4816, 4819 60 (iratgyűjtő doboz). A tárgyi hatály kiterjesztésével alapanyagként használt papírok is irodai papírnak minősülhetnek, de az alapanyagként forgalomba hozott irodai papír termékdíját nem kell megfizetni, ha a kötelezett vevője nyilatkozik arról, hogy azt ISBN számmal ellátott könyv, a tankönyvjegyzékbe felvett tankönyv vagy ISSN azonosítószámmal rendelkező időszaki kiadvány előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel.

Műfenyő, műanyag, műsör…

A műanyag művirágokat tartalmazó termékcsoport bővült azokkal a 9505 vámtarifaszámú termékekkel (Ünnepi, farsangi vagy más szórakoztató tárgy, beleértve a bűvésztárgyat és a beugratós tréfakelléket is), amelyek megfelelnek a következő megnevezésnek: „Műanyagból készült virág, fa-, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru”.

Érdemben nem módosult a csomagolt terméket behozók és a csomagolószert elsőként belföldre forgalmazók kötelezettsége. A termékdíjköteles csomagolószerek listáján egyetlen, korábban nem látott vámtarifaszám jelent meg: termékdíjköteles a 3926 vámtarifaszámú áru, amennyiben megfelel a csomagolószer fogalmának.

Változatlanul 57 Ft/kg díjtételes műanyag csomagolószernek minősül a csomagolatlanul nem forgalmazható áruk csomagolására az értékesítés helyén biztosított műanyag zacskó. A törvénymódosítás előterjesztésében az eladótéri zacskókra még – a műanyag bevásárlótáskákéval megegyező – 1900 Ft/kg díjtétel szerepelt, de a jogszabály kihirdetett változata nem tartalmazta a díjemelést. A műanyag zsákok másik speciális csoportja a hulladék gyűjtésére szolgáló zsák, amellyel kapcsolatban a törvény 2018-tól úgy rendelkezik, hogy a 0 Ft/kg díjtételes kategóriába kizárólag a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében használt gyűjtőzsákok tartoznak.

Tizenhárom jórészt szerencsétlen év után búcsúzott a kereskedelmi csomagolás/csomagolószer fogalma. Ugyanakkor az italtermékekhez fémből készült csomagolószerek (pl. sörösdoboz, üdítősdoboz, energiaital fémdoboza) továbbra is külön anyagáramot alkotnak, az új elnevezés „fém ital-csomagolószer”, a termékdíj 304 Ft/kg-ról 57 Ft/kg-ra csökkent.

 

Elektromos, elektronikus ügyek

Az uniós előírásokhoz igazodva új elvek szerint kell felépíteni az elektromos, elektronikai berendezések nyilvántartását. A termékdíjköteles berendezéseket a nyilvántartásban és a bevallásban az alábbi kategóriák valamelyikébe kell besorolni (az osztályozást a termékdíjtörvény végrehajtási rendeletében található példák segítik):

  • Hőcserélő berendezések

  • Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszíni képernyőt tartalmaznak

  • Nagygépek (bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t)

  • Kisgépek (egyik külső méret sem haladja meg az 50 cm-t)

  • Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések (egyik külső méret sem haladja meg az 50 cm-t)

A besorolás és a KT kódok változása miatt az elektromos, elektronikai berendezésekre vonatkozó átvállalási szerződéseket módosítani kell 2018. január 1-jei hatállyal. A módosítás nyilvántartásba vételéig a szerződés a 2018 előtti KT kódokkal is hatályos marad.

Az elektromos, elektronikai berendezések díjtétele egységesen 57 Ft/kg, ami a szórakoztatóelektronikai cikkek, az adagoló automaták és a rádiótelefon-készülékek esetében díjcsökkenést jelent. A termékkör bővül a 8473, a 8474, a 8711 69 90, a 9031 és a 9620 vámtarifaszámú berendezésekkel.

A gépjármű termékdíjköteles alkotórészei, tartozékai termékdíjának 70 %-át kell megfizetni, ha a gépjármű hajtómotorként elektromos motorral is működő, 50 %-át kell megfizetni, ha a gépjármű kizárólag elektromos hajtómotorral működő.

Aktuális és tarifális kérdések

A termékdíj-kötelezettséget 2018-tól nem a 2010. január 1-jén hatályos, hanem a tárgyév január 1-én hatályos áruosztályozási szabályok alkalmazásával kell megállapítani. A termékdíjtörvény 1. és 4. mellékleteinek vámtarifaszámai a módosításnak megfelelően kiigazításra kerültek.

A 2018-ban használandó nyomtatványok az évszámjelzés igazodásával megfelelnek az előző évben alkalmazott nyomtatványoknak: 18TKORNY (bejelentés), 18KTBEV (bevallás), 18KTA (csekély mennyiségű átalány bevallása), 18TRAKT (termékdíj raktár engedély kérelme), KTRAKT (termékdíj raktár adatszolgáltatás).

Az adóbürokrácia Murphy-törvénye szerint minden jogszabály-módosítás megnyugtatóan rendez valamennyit a gyakorlati alkalmazás függő kérdései közül, miközben legalább ugyanannyi új fejtörőt keletkeztet. A 2018. évi változásokkal kapcsolatban elsősorban az alábbi dilemmák foglalkoztatják a termékdíj-ügyintézőket:

  • Hogyan mentesülhetek a termékdíjteher alól, ha a vámtarifaszám szerint termékdíjköteles papírterméket/alapanyagot a gyakorlatban nem csomagolásra vagy nyomtatásra vagy reklámozásra használom?

  • Mi a helyes eljárás, ha egy termék több kategóriába is sorolható (pl. reklámtartalmú irodai papír)?

  • Mi a termékdíj alapja, ha egy művirág anyaga csak részben műanyag?

  • Hogyan vezessek nyilvántartást a külföldi gépek, berendezések elektromos, elektronikai tartozékairól, ha a tartozékok tekintetében vámtarifaszám, tömeg és külső méret sem ismert?

  • Mit és hogyan képes ellenőrizni az adóhatóság az évente szaporodó különszabályok útvesztőjében?

Egyebek mellett a fenti kérdésekre is válaszokkal szolgál a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ 2018. március 7-i „Környezetvédelmi termékdíj 2018 – Változások, átvilágítás, megtakarítás, nyilvántartás” rendezvénye.

 

A cikk szerzője Kelemen István vezető termékdíj-tanácsadó, Green Tax Consulting Kft., a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója

 

 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.