Kötelező adatrögzítés és átvilágítás a postán
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló jogszabályok módosítása miatt július 1-től a bankok mellett a Magyar Posta is köteles az ügyfelek adatainak rögzítésére, meghatározott esetekben ügyfél-átvilágításra. Ennek minden részletét ismertetjük cikkünkben.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. (Pmt.) törvény hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, valamint az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága 2010-ben elfogadott országjelentésében megfogalmazott ajánlásokból fakadó feladatok végrehajtása érdekében szükségessé vált a Pmt. módosítása. Biztosítani kellett, hogy az ügyfél-átvilágításra vonatkozó előírás (amely európai uniós irányelvi követelmény) a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás esetén is érvényesíthető legyen, ha az ügyletek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot.
A 2013. július 1-jétől hatályba lépő új rendelkezések a bankok mellett a Magyar Postát is kötelezik az ügyfelek adatainak rögzítésére, meghatározott esetekben ügyfél-átvilágításra.
Ennek megfelelően a postán egy adatrögzítő lapot kell kitölteni a következő ügyleti megbízások esetében:
- belföldi postautalvány feladásakor,
- Western Union (nemzetközi sürgősségi) pénzfeladás kezdeményezésekor,
- készpénz-átutalási megbízás, postai számla-befizetési megbízás, expressz készpénz-átutalási megbízás befizetése esetén,
- nemzetközi postautalvány, nemzetközi gyorsutalvány feladásakor,
- OTP Takarékközvetítés be-, és kifizetéskor,
- az Erste Bank megbízásából közvetített fizetési számlára történő készpénz befizetés teljesítésekor, ha azt nem a Bankkal üzleti kapcsolatban álló személy teljesíti,
- a Magyar Posta Életbiztosító megtakarítási elemet tartalmazó életbiztosításai esetén a szerződés szerint elvárt díjon felül történő eseti (rendkívüli) díj készpénzes befizetésekor.
Az adatrögzítő lapon meg kell adni
- a természetes személy családi és utónevét (születési nevét), lakcímét, állampolgárságát, azonosító okmányának típusát és számát, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;
- a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében az elnevezését, rövidített nevét, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|
|
Ha az ügyfél adatai nem kerülnek rögzítésre, illetve felhatalmazása alapján a helyette eljáró személy az adatok rögzítéséhez nem járul hozzá, a posta a megbízást nem teljesíti.
Az adatokat az adatvédelmi előírások szerint visszakereshető módon rögzítik.
Az adatok rögzítésén túlmenően, a Pmt. 6. §-ának előírásai értelmében a posta ügyfél-azonosítást is végez, ha
- az ügyleti megbízás a 3 millió hatszázezer forintot eléri, vagy meghaladja;
- pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, értékhatárra való tekintet nélkül;
- a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;
- a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás esetén az együttes érték eléri, vagy meghaladja a 3 millió hatszázezer forintot, annál az ügyletnél, amelynél ez körülmény bekövetkezik;
- szerződéskötéssel üzleti kapcsolat létesítése történik (ebben az esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan kötelező rögzíteni a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, a megbízás tárgyát és összegét is).
Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak azon ügyletek minősülnek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást.
Az adatok valódiságát aláírással kell igazolni, illetve be kell mutatni a személyazonosító okmányokat.
Természetes személy esetén az adatok azonosításra szolgáló okmányok/okiratok:
- magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa (személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;
- külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya, vagy tartózkodásra jogosító okmánya.
Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén szükséges okmányok/okiratok:
- a nevében, vagy megbízása alapján eljáró személy azonosító okmányainak bemutatásán túl, 30 napnál nem régebbi igazoló okirat arról, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében arról, hogy az egyéni vállalkozói – igazolvány kiadása, vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, továbbá belföldi jogi személy esetén – ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges – igazoló okirat arról, hogy a nyilvántartásba vétele megtörtént;
- külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzését, vagy nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumok;
- cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya),
Ügyfél-átvilágítási kötelezettség esetén az ügyfélnek személyesen meg kell jelennie adatai igazoló ellenőrzése érdekében, kivéve, ha a fokozott átvilágítás a Pmt. 14.§-ban foglalt előírásoknak megfelelő okmányok benyújtásával elvégezhető. Ha ügyfél-átvilágítás történik az ügyfélnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy saját nevében, vagy más személy, mint tényleges tulajdonos nevében jár el, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselőjének pedig a tényleges tulajdonosról.
Üzleti kapcsolat fennállása alatt az Ügyfél az adataiban bekövetkező változásról – ideértve a tényleges tulajdonos személyében, adataiban bekövetkező változásokat is – 5 munkanapon belül köteles a Magyar Postát tájékoztatni.
