Követhetetlen módosítások: nem fontos a sport, az egészségmegőrzés?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szigorítás, könnyítés, majd ismét szigorítás. Ember legyen a talpán, aki még tudja követni, hogy mikor, mire és mennyit költhet el adómentesen az egészségpénztárban gyűjtött összegből.

Július elsejétől – egy hónapos kihagyás után – ismét adómentesen lehet a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásokat finanszírozni az egészségpénztári megtakarításokból. A parlament ugyanis hétfőn este elfogadta az erre vonatkozó törvénymódosító javaslatot. A pénzügyi tárca tájékoztatása szerint az egészségpénztárak június elsejéig visszamenőlegesen is alkalmazhatják ezt a szabályt. Az egészségszámláról lehet fizetni például az uszodajegyet, a terembérleti díjat vagy a sportegyesületi tagdíjat. Versenysporthoz és a motorsporthoz kötődő kiadásokat viszont nem lehet ebből a megtakarításból finanszírozni.

Ez az enyhítés nem vonatkozik a sporteszközök vásárlására. A megtakarításból ugyan lehet például szobabiciklit vásárolni, de az egészségpénztár által kifizetett összeg után személyi jövedelemadót kell leróni. Sportruházatra és utazásra viszont csak a fogyatékosok használhatják fel a megtakarítást. Ezzel azonban még nincs vége a hónapok óta tartó huzavonának, ami miatt csak kapkodja a fejét az immáron 675 ezer egészségpénztári tag. Mint azt korábban megírtuk, a kesze-kusza történet azzal kezdődött, hogy június elsejétől hatályba lépett törvénymódosítás szerint az életmódjavító szolgáltatások után személyi jövedelemadót kell fizetni. Ebbe a körbe sorolták a természetgyógyászati szolgáltatást, a rekreációs üdülést, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékeket, a gyógyteákat, a fog- és szájápolók ártámogatását, valamint az életmódjavító kúrát. Emellett adókötelessé váltak a sporttevékenységhez kapcsolódó és sporteszközre fordított kiadások is. Az egészségpénztáraknak azonban a hétfői törvénymódosítással sikerült elérniük, hogy a sporttevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások mégiscsak az adómentes körbe kerüljenek.

Nem sokáig tart viszont az öröm. A Pénzügyminisztérium ugyanis a törvényhez kapcsolódó kormányrendelet-tervezetet készít elő, amely a sporttevékenységhez kötődő kiadásoknál korlátozná az adómentesen elkölthető keretet. A teljes családi költésre vonatkozóan a minimálbérben, azaz 65500 forintban határozná meg a tárca az erre a célra egy évben adómentesen felhasználható összeget, amelynek jelenleg nincs maximuma.

A pénzügyi tárca sajtó osztálya a lépést azzal indokolta, hogy ezáltal összhangba kerülnének az egészségpénztári megtakarításra, illetve az üdülési csekkre vonatkozó szabályok. Utóbbi juttatás is a minimálbér összegéig adómentes. A rendelettervezet jelenleg államigazgatási egyeztetés alatt áll, s csak a szakmai tárgyalások lezárása után dönt róla még július elseje előtt a kormány.

„A tervezett kormányrendelet azt sugallja, hogy nem fontos a sportolás, az egészségmegőrzés” – hangsúlyozta érdeklődésünkre Lukács Marianna. A Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke elmondta: a havi lebontásban 5458 forintos keretösszeg azt jelenti, hogy például egy négytagú család egyszer tud egy hónapban elmenni uszodába az egészségpénztárban gyűjtött pénzéből. A sorozatos évközi változásokról szólva elmondta: nemcsak az ügyfelek számára jelentenek nehézséget, hanem az informatikai rendszer állandó átalakítása miatt jelentős többletterhet rónak az egészségpénztárakra.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.