Következetlen a NAV a vagyonosodási vizsgálatoknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adójogi képviselőket a legnagyobb kihívás elé nem csak a folyton változó adójogszabályi környezet állítja. Gyakori tapasztalat vagyonosodási vizsgálat során, hogy egy adott adókérdést két adóhatóság eltérően ítél meg, illetve ugyanabban a kérdésben eltérő gyakorlatot folytat – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


Korábbi blogbejegyzésemben utaltam már arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek az adótanácsadók, képviselők munkáját megnehezítik. Most ezt a témát szeretném röviden körbejárni.

Nagyon összetett az a kérdés, hogy mitől szép és egyben mitől olyan nehéz az adójogi képviselő feladata. Véleményem szerint a legnagyobb kihívás elé nem a sokat emlegetett, gyakran és sokszor követhetetlenül változó jogszabályi környezet állít minket, hiszen ehhez egyrészt már hozzáedződtünk, másrészt pedig – nem kis munka árán ugyan –, de sikerül lépést tartani a változásokkal. Ennél sokkal nagyobb problémát jelent viszont az adóhatósági gyakorlat, amely egységesnek és konzekvensnek távolról sem nevezhető.

Kár lenne tagadni: egyáltalán nem ritka az a tapasztalat, hogy egy adott adókérdést két adóhatóság eltérően ítél meg, illetve ugyanabban a kérdésben eltérő gyakorlatot folytat. Persze ez magyarázható azzal is, hogy az adóhatóság maga sincs könnyű helyzetben, hiszen ugyanúgy ki van téve a gyakori jogszabályváltozásoknak, mint az adózók és az adótanácsadók. Azt sem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a revizorok az utólagos vizsgálatok során – a kiutalás előtti áfavizsgálatokat leszámítva – általában 3-5 évvel korábbi tényállásokat vizsgálnak, és ennek megfelelően 3-5 éve (vagy jó esetben régebben) hatályban lévő jogszabályokat alkalmaznak, amelyekkel kapcsolatban már valamelyest kialakult a joggyakorlat.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

Ennek ellenére mégis előfordul, hogy a néha követhetetlen jogszabályi változásokat tovább tetézi az adóhatóság egyenetlen, ellentmondásos gyakorlata. Hogy ne a levegőbe beszéljek, kiemelném az úgynevezett vagyonosodási vizsgálatokat, amelyek esetében különösen szembeötlő a joggyakorlat következetlensége.

Mindez pedig azért állít meglehetősen nehéz helyzet elé minket, tanácsadókat, mert az ügyfelek joggal azt várják el tőlünk, hogy a kérdéseikre teljesen biztos, megkérdőjelezhetetlen választ adjunk, és azért felelősséget is vállaljunk. Végül is teljesen jogos igény ez az adózók részéről, azonban a legnagyobb felkészültség és a legnagyobb fokú körültekintés ellenére sem lehet sokszor a kérdésekre megkérdőjelezhetetlen választ adni. Bár a legapróbb részletekig ismerjük a jogszabályokat, tudjuk azt is, hogy az adóhatóság nem egyszer lesöpri ezeket, és a saját logikája és érdekei mentén tesz megállapítást.

És akkor abban a nehéz helyzetben találja magát az adótanácsadó, hogy hosszú és küzdelmes vitába kell bocsátkoznia az adóhatósággal, amelynek végkimenetele előre nehezen megjósolható, és ezen kívül még a szakmai tudását, ha úgy tetszik, szakmai becsületét is meg kell védenie az ügyfele előtt.

Talán belátható, hogy ez nem könnyű feladat, de végül is éppen ezért szeretjük ezt az unalmasnak távolról sem nevezhető szakmát.

A bejegyzés szerzője Dr. fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.