Hogyan fizet szochót a nonprofit társaság?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eltérő üzleti évből fakadó különbségekre világít rá közleményében a NAV.


A nem eltérő üzleti év szerint adózó a társaságiadó-bevallását a tárgyévet követő év május 31-éig nyújtja be, azaz legkésőbb eddig az időpontig tudja a társasági adó alanya a kedvezményezett tevékenység árbevételét megállapítani. A közhasznú nonprofit gazdasági társaság az egészségügyi szolgáltatókhoz hasonlóan állapítja meg az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját oly módon, hogy azt a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett tevékenység és a vállalkozási tevékenység árbevételének arányában osztja meg.

Kérdésként merült fel, hogy a nem eltérő üzleti év szerint adózó hozzájárulásra kötelezett az éves bevallását önellenőrzés keretében rendezheti, vagy alkalmazható-e esetében az Szht. 9. § (6) bekezdése szerinti eljárás, amely szerint „a kettős könyvvitelt vezető, eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának a 2. § (5) bekezdés b) pontja, valamint e) pontja szerinti meghatározásához szükséges, az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig az árbevétele összetételének alakulásában bekövetkezett – az (1) bekezdés szerinti éves bevallásában figyelembe nem vett – változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig a társasági adóról készítendő bevallásában vallja be, fizeti meg vagy igényli vissza”?

A fenti paragrafus kizárólag az eltérő üzleti év szerint adózó egészségügyi szolgáltató vagy közhasznú nonprofit társaság esetén alkalmazható. A nem eltérő üzleti éves hozzájárulásra kötelezett egészségügyi szolgáltató vagy nonprofit társaság kötelezett esetében a különbözet bevallására – a jelenlegi szabályok szerint – csak önellenőrzés keretében kerülhet sor – olvasható a NAV közleményében.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]