Közeleg a csoportos adóalanyiság választhatóságának határideje
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár a 2018 év végi adócsomag kedvező adózási lehetőséget vezetett be a kapcsolt vállalkozások számára, a szoros év eleji határidő miatt valószínűleg kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. A 2020-as üzleti évre, a komplex feltételrendszernek megfelelő vállalatcsoportok 2019. november 1–20 között nyújthatják be a csoportos adóalanyiság választására vonatkozó nyilatkozatukat, azaz még éppen van idő mérlegelni, hogy érdemes-e ezzel a lehetőséggel élni – mutatnak rá a MAZARS könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szakértői.
A csoportos adóalanyiság választásával számottevően egyszerűsíthető a csoporttagok közti ügyletek elszámolása, hiszen ezekre vonatkozóan nem, vagy csak részben kötelező alkalmazni a transzferárazási szabályokat. Ebbe – bizonyos feltételek teljesülése esetén – a transzferár-dokumentáció elkészítésének kötelezettsége és az adóalap kölcsönös módosítására vonatkozó rendelkezés is beletartozik – áll a MAZARS Adó Online-hoz eljuttatott összefoglalójában.
„Különösen megfontolandó a TAO-csoport választása olyan hazai kapcsolt vállalkozások esetében, amelyek között nagyszámú dokumentálandó tranzakció zajlik, illetve olyan esetekben is, amikor szokásos piaci ár megállapítása – az ügyletek speciális jellege miatt – nehézségekbe ütközik – foglalta össze H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.
Hozzátette: a csoportos társasági adóalanyiság választásához egyidejűleg több fontos tényezőt és feltételt is figyelembe kell venni – így elősorban azt hogy minden kapcsolt vállalkozás megfelel-e a szabályozás követelményeinek. Az adóalap meghatározása is kihívásokat jelenthet: az új kamatlevonást korlátozó szabály kötelező alkalmazása miatt a csoportos adóalanyiság választása akár kedvezőtlen is lehet a csoport számára. A szakember szerint a pontos kedvezmények és lehetőségek csak az adott helyzet és a részt vevő vállalkozások pontos ismeretében – szakértői segítséggel – tervezhetők meg.
A csoportos adóalanyiság például érdemi adómegtakarítással járhat olyan cégcsoportoknál is, amelyekben van veszteséget termelő csoporttag, hiszen az a veszteségelhatárolásra, illetve a veszteségek felhasználására vonatkozóan is újdonságokat tartalmaz. A csoportos társasági adóalany adóalapja ugyanis a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege lesz. A közös adóalap tehát nem kerül nettósításra a veszteséges évet záró tagok veszteségeinek összegével, ugyanakkor a tagok egymás között érvényesíthetik a csoportos adóalanyiság tagjaként keletkezett veszteségeiket.
Nagy Dániel szerint ugyanakkor megfontolást igényel, ha a csoport valamely tagja egyébként adókedvezmény érvényesítésére jogosult vagy már megkezdett adókedvezményét érvényesítené a továbbiakban is, hiszen eltérő szabályok vonatkoznak pl. a fejlesztési adókedvezményre, illetve a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezményére.