Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hatályos szabályozás szerint a vállalkozásoknak lehetőségük van arra is, hogy külföldi kapcsolt cégeikkel közösen készítsenek transzferár-nyilvántartást.
Ezzel meghonosodott a multinacionális vállalatcsoportok által már korábban is alkalmazott gyakorlat. E forma választása esetén a transzferár-nyilvántartás egy fődokumentációból és országonkénti specifikus részből áll.
A transzferár fődokumentációja tartalmazza a vállalatcsoportnak az EU bármely tagállamában illetőséggel rendelkező cégeire vonatkozó közös információkat, a specifikus rész pedig a konkrét alátámasztandó kapcsolt ügyletre vonatkozó adatokat .
Tapasztalataink szerint a külföldi vállalatcsoportok szívesen választják ezt a formát. Jellemzően a külföldi adóosztályok készítik el a közös transzferár-dokumentációkat, de sokszor hiba szokott csúszni a formai kritériumok teljesítésébe. Ez főképp akkor szokott előfordulni, amikor nem európai szakértők készítik el a transzferár-dokumentációt, mivel a magyar szabályozás egy európai uniós magatartáskódex alapján készült.
Még egy dolog el szokta kerülni a vállalkozások figyelmét: a rendelet előírása szerint a társaságiadó-bevallás készítése során nyilatkozni kell arról, hogy a transzferár-nyilvántartás vonatkozásában a közös nyilvántartás készítésnek módját választotta-e a cég.
A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.
Cikkünk második részében példák segítségével tekintjük át a Katv. 20. § (3) bekezdés c) pontjában, illetve 20. § (4) bekezdés c) pontjában szereplő adóalap-korrekciós tétel alkalmazását.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!