Közvetített szolgáltatás: mekkora az áfa? (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alkalmazandó adómérték a közvetítő által történő igénybevétel, valamint továbbnyújtás során bizonyos esetekben eltérhet. Erről is kitűnő példát és magyarázatot talál a „Példák az áfatörvény alkalmazásához” című könyvben, amely itt rendelhető meg.


Az Áfa tv. 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatás esetén arról van szó, hogy az adóalany az általa megrendelt szolgáltatást egyúttal továbbszámlázza a partnerének. Ilyen esetekben a szolgáltatás (az ellenértéket kivéve) gyakran ugyanazon paraméterekkel kerül továbbszámlázásra. Nagyon fontos azonban, hogy az alkalmazandó adómérték a közvetítő által történő igénybevétel, valamint továbbnyújtás során bizonyos esetekben egymástól eltérhet.

Tegyük föl, hogy egy magyar szállítmányozó cégtől egy osztrák illetőségű adóalany rendel meg Budapest–Bécs között teljesítendő teherfuvarozási szolgáltatást, amelyet nem a szállítmányozó fog tényleges értelemben elvégezni, hanem leadja azt egy magyar fuvarozónak. Ez egy közvetített szolgáltatás, hiszen a szállítmányozó a magyar fuvarozót saját nevében bízza ugyan meg, azonban az osztrák adóalany javára teszi, hiszen ez utóbbinak az érdeke, hogy a termék Budapestről Bécsbe kerüljön. A tényállásban szereplő teherfuvarozás teljesítési helye – tekintettel arra, hogy a teljesítés áfaalanyok között történik – a megrendelő adóalany országa [lásd Áfa tv. 37. § (1) bekezdése].

Vizsgáljuk meg, hogy hogyan minősül ez a közvetített szolgáltatás a konkrét példában. Első körben teljesül egy szolgáltatás a tényleges nyújtó, azaz a magyar fuvarozó és a közvetített szolgáltatás igénybe vevője, azaz a magyar szállítmányozó között. A szolgáltatás fuvarozás, amelynek a magyar fuvarozó és a magyar szállítmányozó viszonylatában a teljesítési helye az a megrendelő áfaalany letelepedésének országa, tehát Magyarország. Ez azt jelenti, hogy a magyar fuvarozó 27%-os áfamértékkel számláz a szállítmányozónak.

A magyar szállítmányozó ugyanakkor ugyanezt a fuvart áfatörvény területi hatályán kívüli ügyletként, áfa felszámítása nélkül számlázza az osztrák megrendelőnek, tekintve, hogy a magyar szállítmányozó által – közvetítettként – nyújtott fuvarozási szolgáltatás megrendelője nem belföldön letelepedett áfaalany, így a teljesítés helye ebben a relációban áttevődik a megrendelő letelepedésének országába, tehát Ausztriába. Látható, hogy egy klasszikus közvetített szolgáltatásról van szó, hiszen a magyar szállítmányozó fizikai értelemben nem, csak jogi értelemben vesz részt a fuvarozásban, azonban a két szolgáltatás (ti. a magyar fuvarozó és a közvetítő, valamint a közvetítő és az osztrák megrendelő közötti szolgáltatás) az eltérő teljesítési hely okán nem ugyanúgy minősül.

A fentihez hasonlóan értékes példákat és azok magyarázatát találhatja meg a „Példák az áfatörvény alkalmazásához” című könyvben, amely itt rendelhető meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.